Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

A szecesszió

2009/01/06 10:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Gerle János - építész
Időtartam: 
17perc
Gerle János - építész

Gerle János

  A szecesszió   Az a sajátossága a magyar szecessziónak, hogy beletagozódik egy nemzetközi folyamatba, vannak a különböző európai áramlatoknak magyarországi hatásai. Ez egyáltalán nem jellemző egyébként Európában, hogy egyszerre, egy helyen ennyi minden megtalálható. Jellemző példa a szecesszió korszakából a budapesti Állatkert, ahol azt a teljesen egyedülálló játékot csinálták az alkotók, hogy a különböző állatoknak a saját országuk, saját területük népi építészetét hozták ide Pestre, vagyis az állatokat belerakták egy olyan pavilonba, ahol a látogatók nem csak azt látják, hogy milyen egy elefánt, hanem azt is, hogy ott, ahol az elefánt él, hogyan építkeznek az emberek. Ez egy nemzetközi skanzen és ilyen módon abszolút egyedülálló, mert a skanzenek mindenütt a helyi építészetet valósítják meg.   Budapest a szecesszió nemzetközi skanzenje, az összes európai irányzatnak megvannak itt a nagyon magas színvonalú példái, hiszen az építészek európai nagyvárosokban tanultak. Ami itt igazán fontos, hogy van a szecesszión belül egy egészen sajátos magyar ág, ami nem következik a külföldi eseményekből...   Széchenyi vetette fel a reformkor idején, hogy miért nincsen magyar építészet? Ha valaki ide érkezik, lát német, francia és olasz módra épült házakat, de magyar módra épült házakat nem. Ő akkor azt tanácsolta, hogy a gót stílus illene hozzánk, miután Angliában ezt látta. Sok időbe telt, amíg valami nemzeti stílus kialakult – Ybl Miklós ezzel kísérletezett a fóti templomnál, Feszl Frigyes ezt próbálta a Vigadóval, miközben az volt a fő kérdés, hogy miből csináljuk ezt a magyar stílust. Lechner Ödön volt az, aki eljutott egy nagyon konkrét megfogalmazásáig ennek a stílusnak, egy nagyon személyes formában...   A kapcsolat a Kelethez – ez a magyar művészet egyik alapkérdése. Pontosabban nem is a Kelethez való kapcsolódás, hanem a Kelethez és a Nyugathoz való viszony kérdése, amit a magyar kultúra alapjának lehet tekinteni. Ezt nagyon komolyan megfogalmazták a XX. század nagy magyar gondolkodói – ez a bizonyos „híd-szerep”, hogy Magyarország egy Kelet és Nyugat között fekvő olyan ország, ami Keletre egy nyugati arcot, Nyugatra egy keleti arcot mutat – ezért folytonos feszültségben él. De mindaz, amit a keleti kultúra igazából létrehozott és képvisel, azt itt Európában a magyarság próbálja beleilleszteni az európai kultúrkörbe. Ennek az építészet nyilvánvaló bizonyítékait hozza: az egész romantikán belül megjelent ez a romantikus stílus. Ez mindenütt egy kicsit keleties, hiszen a román korra támaszkodik és ez a kor is keleties. Magyarországon a keleti gondolkodásnak és a keleti érzelmeknek nagyon sok egyéb alapja van, ami más európai népeknél nincs...   Többféle dolog van egyszerre jelen Magyarországon, erről a sokféleségről is beszélhetünk. Úgy értékelhető, hogy ez volt a magyar építészet legdicsőségesebb korszaka. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a reneszánsz (amikor Európában mi vettük át először az olaszoktól a reneszánsz kultúrát és Mátyás udvarából terjedt tovább Északra és más helyekre) nálunk nem maradt meg.   A szecessziós épületek helyén állt az a fantasztikus klasszicista Pest, ami csak Szentpétervárhoz hasonló, egységes klasszicista város volt. Ez az a kor, amikor az európai építészet élvonalába tartozott az, ami itt a Kárpát-medencében történt. Olyan egyedi dolgokat hozott létre, aminek nincs párja. Lechner olyan unikum nálunk, mint Barcelonában Gaudi – egyike a korszak zsenijeinek, de mellette még kevéssé ismert és kevéssé közkinccsé tett zsenik működtek, mint Lajta, Medgyasszay, Kós és mások ...  
CsatolmányMéret
CV_Gerle_Janos.doc25.5 KB
Értékelésem: Nincs. Értékelés: 4.9 (9 szavazat)
A videó lejátszása új ablakban.

Hasonló témájú anyagaink...

Kertépítés

2009/02/25 15:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök
Időtartam: 
18perc
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök

A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.

Építészet és család – építészet és barátság

2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Vadász Bence - Ybl díjas építész
Időtartam: 
23perc
Vadász Bence - Ybl díjas építész

Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.

JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása

2009/02/25 14:30
2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus
Időtartam: 
11perc
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus

A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.

Jövőkép a tájépítész szemével

2009/02/25 14:00
2009/02/25 14:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
13perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.

A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol

2009/02/24 12:00
2009/02/24 13:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Z. Halmágyi Judit - építész
Időtartam: 
22perc
Z. Halmágyi Judit - építész

Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.