Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

Hatékonyabb városfejlesztési eszközöket!

2009/01/27 10:30
2009/01/27 11:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Marthi Zsuzsa - városrendező, építész
Időtartam: 
16perc
Marthi Zsuzsa - városrendező, építész

 

Marthi Zsuzsa   Hatékonyabb városfejlesztési eszközöket!   Azért lett városépítész, mert ez olyan része a szakmának, ami a társadalommal is foglalkozik; mindig vonzotta ez a kérdéskör. Ez sokkal izgalmasabb, összetettebb kérdéskör, mint az építészet.   A magyarországi településtervezési gyakorlat nem helyes. A projekt indításakor konkrét, műszaki tervre vágyik a megbízó és már az ajánlatkérésnél is tervdokumentációkat kér. Emiatt már az ajánlatkérés is rossz. Hiszen amikor egy egész település rendezési tervéről van szó, akkor nagyon fontos, hogy előtte a tér szereplőivel valamilyen módon kommunikáció jöjjön létre, és az alapvető értékeket az ott élők, az ott gazdálkodók, vagy az azon a településen akár csak turistaként megjelenő emberek szándéka világos legyen. Az értékválasztásra az egész tervezés előtt kellene sort keríteni. Ezt a tervkészítés előtt általában kihagyják.   A ráfordított energia megtérül abban, hogy sokszor szembesülnek azzal, hogy a tervezés folyamán az ilyen elfojtott kérdések és ki nem beszélt értékek mégiscsak feljönnek és kb. a terv jóváhagyásakor, amikor megjelennek egy-egy olyan formában civil szervezetek, vagy valamilyen érdekcsoport fellép a végén, hogy neki nem ilyen terv kell. Arról nem beszélve, hogy egy ilyen szervezet, ha jobban tud együttműködni és az egész fejlesztést megelőző beszélgetés folyamán kommunikálnak és kapcsolatot teremtenek, akkor az egész településben ez egy hozzáadott érték, mert elindul olyanról is egy beszélgetés, amiről nem beszélgetnének a település lakói, kapcsolatok jöhetnek létre, akár gazdaságiak, akár új ötletek kerülnek a dologba, csak ennek így Magyarországon nincs kultúrája.   Ebben a vonatkozásban a kezdeményezőnek a közszférának kellene lennie. Egy tudatos fejlesztő politikát, stratégiát kellene alkotni és annak végterméke kellene, hogy legyen a rendezés. Ezen a gyakorlaton jó lenne változtatni.   Több évig volt főépítész és megfizette a maga tanulópénzét. Ott szembesült azzal a problémával, hogy a főépítész kétféle szokott lenni, vagy településtervezői vénájú, vagy építész vénájú. Sajnos a megbízó nincs tisztában azzal, hogy milyen típusút szeretne választani, mert a főépítésznek alapvetően urbanistának kellene lennie és a városnak minden fejlesztési politikáját megalapozó döntést kellene neki támogatni. Sok főépítész azonban ezt a szerepet nem gyakorolja, hanem mint egy dizájner próbál egy tervtanáccsal együtt őrködni a szép beépítések érdekében a tervek fölött. Nagyon kevés az a főépítész, akinek olyan a személyisége, hogy meg tudja győzni az építtetőket, akiknek sokszor eléggé önös érdekeik vannak.   A tervtanácsokról nincs túl jó véleménye, bár maga is tagja néhánynak, de nem nagyon megy tervzsűrire, ha lehet. Azzal szembesül, hogy a szakma hozzáállása más, mint az övé és nem akarja az állandó vitában felőrölni magát. A főépítészek és a tervtanácsok beszorultak egy ellenálló szerepbe. Gyakorlatilag az odakerülő terv kapcsán inkább a tiltás és az ellenállás eszközeivel próbálják az épített környezetet alakítani, de ebből a pozícióból nem lehet, hiszen sok érdekelt fél van egy ilyen projekt létrehozásában és ezek együttműködésének a minőségéből és a szereplők hozzáállásából jön létre egy végtermék, amit regulációs módszerrel nem lehet egyoldalúan befolyásolni... Nagyon sok terv zsűriben ezzel vissza is élnek a nagy köz érdekének a javára.   Nem csak a település tervező és az építész az egyedüli letéteményese a projekt minőségének. Egy nagy városban komoly szervező, fejlesztő szervezetnek kellene az önkormányzatok mellett dolgozni és egy településnek az egész átalakulását folyamatosan menedzselni. Egészen más eredményekre tudnak jutni egy ilyen csapattal az önkormányzatok, mint ha alkalmanként megbíznak egy településtervezőt, aki hirtelen odamegy, egy pillanatra belelát egy problémába, aztán egy másikba kell hirtelen belelátni, és így csak egy felszínes, gyors tervalkotásra van lehetőség. 
CsatolmányMéret
CV_Marthi_Zsuzsa.doc149.5 KB
No votes yet
A videó lejátszása új ablakban.

Hasonló témájú anyagaink...

Kertépítés

2009/02/25 15:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök
Időtartam: 
18perc
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök

A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.

Építészet és család – építészet és barátság

2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Vadász Bence - Ybl díjas építész
Időtartam: 
23perc
Vadász Bence - Ybl díjas építész

Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.

JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása

2009/02/25 14:30
2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus
Időtartam: 
11perc
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus

A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.

Jövőkép a tájépítész szemével

2009/02/25 14:00
2009/02/25 14:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
13perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.

A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol

2009/02/24 12:00
2009/02/24 13:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Z. Halmágyi Judit - építész
Időtartam: 
22perc
Z. Halmágyi Judit - építész

Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.