A Grand Canyon NewYork-ban
Sáros László
A Grand Canyon New Yorkban Sáros László könyvének fele a Grand Canyonról, másik fele New Yorkról szól, arról az azonosságról, ami a természet és az épített környezet között fedezhető fel. Egy amerikai útján 1600 fényképet készített, s később, amikor kezdte átválogatni a képeket, kialakult benne a felismerés, hogy mindaz, ami New Yorkban felépült, megtalálható a kanyonokban is, csak fordítva: ami New Yorkban fölfelé él, az a kanyonokban lefelé munkál. Amikor ott-tartózkodott, a kanyon pereméhez érve megdöbbent annak 2000 m-es mélységén. Felmerült benne a kérdés: vajon hová lett az anyag, amiből a maradványokat látjuk. Az egyik fénykép olyan, mintha légi felvétel készült volna egy templomról, de akár a World Trade Center is „felfedezhető” a kanyonban. A New York-i képek és a kanyonban készült képek „azonosak”. Így állnak „párba” a képek, ezt mutatja be a könyv: a kanyonvilágot, a párhuzamokat, és az új párhuzamok keresését. 2001-ben, egy szeptemberi nyaralás közben éppen „pasziánszozott” a képekkel, amikor a WTC összedőlt. Ezért kellett folytatnia, hogy megmutassa: az eltűnt WTC megmaradt. Ha lehetőséget kapna, a WTC helyére, ennek a párhuzamnak az alapján visszaépítené azt a két tornyot, aminek ez a kanyon-hasonlóság volt a lényege; ezek a város megszokott elemei voltak. Európában a hagyományokhoz való ragaszkodás sokkal erőteljesebb alapgondolat, például ahogyan a lengyelek Varsót újjáépítették. A természet már sokkal korábban alkotta meg a WTC-t, amit egy építész szeme látott meg. Ezt párhuzamot mások még nem látták meg, jóllehet döbbenetesen azonos a két konstrukció. A könyv már nem kapható.Hasonló témájú anyagaink...
Kertépítés
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Építészet és család – építészet és barátság
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
Jövőkép a tájépítész szemével
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol
