Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol

2009/02/24 12:00
2009/02/24 13:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Z. Halmágyi Judit - építész
Időtartam: 
22perc
Z. Halmágyi Judit - építész

Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.

 
Talán ezért az elvért hívták a bizottságba. Egy európai uniós városfejlesztési elvről van szó, nem diktatórikus, hanem a társadalmi részvétel, a „genius loci”, a megörökölt történelme a városnak. Ugyanakkor a mai technikák, a nyelvezet, az eszközök mások. Nagyon mély szellemi, etikai alapokkal kell a tervekhez nyúlni. Ezt az elvet tanulta, vallja, egy világhírű építész irodáját is vezetette Budapesten, Erick van Egeraat irodáját, számos munkát végeztek el szerte a nagyvilágban. Piaci alapú fejlesztést kell megvalósítani. Ha a város tudja, mi a stratégiája, akkor meg tudja fogalmazni a céljait, a szereplőket ennek megfelelően mozgatja. Emergens folyamatok: minden agy, tudás, szakma hozzáteszi a magáét, minden terv kifejlődik, a lehető legjobb szakemberek bevonásával.
 
Mindig van meglepetés, mert annyi egyedi faktor van, de a világgazdasági helyzet, a klíma is beleszólhat, de a tendenciát, a célt meg kell fogalmazni. Embercentrikus vizsgálódásra van szükség.
 
Győri Ágnes:
Említette a rézvételt (participációt) és Egeraat nevét is. Tudjuk, hogy Budapesten több kis közösség próbálkozik, hogy különböző ötletekkel Budapestért cselekedjen. Mit tanult ebben a vonatkozásban Egeraattól? Külföldön ez hogyan zajlik? Hogyan lehetne Budapesten például ezeket a csoportokat bevonni egy stratégiának a kidolgozásába?
 
Z. Halmágyi Judit
A nulladik állapottól. Reflexből van azonnali víziónk és azonnal van valami, amikor az ember megnéz egy helyszínt. Amikor ezt a területet kijelölik egy fejlesztésre, vagy a városnak a közterület megújítására van pénze, megszólítja az ottlakókat és felkutatja az ott tevékenykedő civil szervezeteket, és természetesen értesíti a lakókat is. Leülnek, ismerteti (tervek nélkül), hogy körülbelül mire gondoltak. Összegyűjti az összes problémát, mi az, ami zavaró. Ilyenkor nagyon jópofa egyedi ötleteket adnak az emberek. Ezt összetéve a megfelelő szaktudással, kijön egy eredmény. Ezt illik megmutatni. Legalább 2-3-szor kell megmutatni az érintetteknek. Ha nem egy kész ötlettel áll ki az ember, mert azt azonnal megérzik, hogy nem veszik komolyan, támadni kezdik, szétszedik ízekre mert nem tudnak már mást csinálni. Ha meghallgatják, figyelembe veszik, beépítik az ötleteiket, akkor támogatják. 2-3 egyeztetési lépéssel.
 
Ebből várostervek, illusztrációtervek, szabályozási tervek születnek. Ezeket lehet optimalizálni. Abban a pillanatban, hogy a helyi lakosok támogatják, gyorsabban zajlik le a folyamat.
 
Ha készül egy stratégia, egy átfogó városi gondolkodás, azt is ki kell küldeni (ez most a Budapest stratégiában zajlik), ezt minden évben frissíteni kellene. Amikor gazdasági intézkedésekkel kell a helyi kreatív gazdaságot segíteni. A főváros küldött a parlamentbe olyan javaslatot, hogyan lehetne áfamentességgel különböző zónákban (pl. a 7. kerület elhagyatott részeiben) minél jobban támogatni a fiatalokat, pl. ... a pici üzletek felkeltek a plázákkal szemben, ... úgynevezett helyi energiákkal támogatni.
 
Mezeiné Mess Gabriella
Hogyan lehet a fővárosban a „hely szellemének” az erősítését a konkrét gyakorlatban az emberekbe átültetni?
 
Z. Halmágyi Judit
Eltökélt szándék az építészeti minőség emelése, ennek eszköze a pályázat, nemcsak a közbeszerzés miatt. Amikor kiírják a pályázatot, készítenek anyagot a kiíráshoz, szerepeltetik a város történetét, hivatkozásokat vagy értékvédelmi anyagokat tesznek bele, amit ajánlani gondolnak. A pályázatokban lehet ezt érvényesíteni. De lehetőséget ad a zsűri összetétele is. Egy szövetség, kamara ajánlhat tagokat. Az adott feladatnak megfelelően delegálnak szakértőt. A zsűri is bárkit bevonhat, várostörténészt, művészettörténészt próbálnak bevonni.
 
Kiírnak egy nemzetközi mérnöki és építészeti pályázatot (Duna-projekt). Olyan adatbázist tesznek össze, amiben szerepel az adott terület funkciója és értékvédelmi csomagok is. A KÖH anyagából, történészek, régészek, költők, írók; ezt mind megadják, hogy már induláskor látható legyen. Az oktatás és az EUROPAN is fontos. Minden ország adja a kulturális finomságait.
 
Károlyi Levente
Tanulmányai során találkozott olyan 1000 fő alatti kistelepüléssel, ahol teljes mértékben bevonták a lakosságot a tervezésbe és közösen alakították ki a falu fejlesztési koncepcióját. Kis településnél ez könnyebb, mint több milliós nagyvárosnál. Megoldás-e a jelenlegi rendszer helyett, hogy először a kerületek alakítják ki a feladatokat és ezt hangolják össze egy magasabb stratégiává?
 
Z. Halmágyi Judit
Létezik ilyen stratégia. A felsőbb reguláció készítéséhez illik bevárni a kerületit, sőt a kerület maga indíthat egy változtatási igénnyel, egyeztetik, s ha befogadható (összvárosi érdeknek megfelel) akkor oda-vissza egyeztetés zajlik. Abszolút az emberi együttműködésen múlik, a törvény ilyen. A kerületnek kell elkezdenie a folyamatot, az ő igényének kell a felterjesztésben megjelennie. A főváros maga elkezdett olyan egyeztetési hálózatokat szervezni, ahol különböző szakmák véleményét lehet évente megjelentetni. Van kommunikációs rendszer, élni kellene vele. Van internetes elérhetőség is, de nem jönnek a vélemények. Jó lenne, ha egy ilyen új szellem érkezne, a generációs váltás megjelenne. Csinálni kell, el kell kezdeni, gyönyörűen megmutatkozik az eredménye.
Értékelésem: Nincs. Értékelés: 4.8 (5 szavazat)
A videó lejátszása új ablakban.