Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

A főváros zöldterületei a tájépítész szemével

2009/02/03 10:00
2009/02/03 10:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
15perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

Kétségtelen tény és sajnálattal kell megállapítani tájépítészként, hogy a főváros zöldterületei, zöld felületei – nem is az utóbbi néhány évben, hanem az utóbbi néhány évtizedben – rohamos fogyásnak indultak. Ez mennyiségi és minőségi értelemben is egyaránt elmondható. Bizonyára sokan ismerik a fővárosban az Orczy-kertet, aminek a kialakulása 1775-re tehető, akkor indult el ez a tájképi kert; ma már ennek a területnek – ami akkor is közpark funkciót viselt – kb. csak az egyharmadát tudjuk már zöldfelületként használni. Valaha a Füvészkert is az Orczy-kert része volt.

Érdekes végig kísérni ugyanígy a Városliget történetét is, amit az 1700-as évek végén kezdtek el kialakítani. A mai állapotban kb. egyötödét veszítette el ez a területünk is, de visszatekinthetünk egészen az 1930-as évekig, amikor a főváros még Európa azon nagyvárosai közé tartozott, ahol az egy főre eső zöldfelület kb. 30 nm volt, mára ez csak kb. 8-10 nm.
Ez a folyamat sajnos összecseng azzal, hogy a Népligetnek a fenntartási állapota, a kinézete, az arculata, az ottani közbiztonsági állapot is romlott és elindult egy olyan városalakulási folyamat, aminek egy része ez a további „parcellázódás”, felaprózódás.
Egy 2005-ben készült tudományos kutatásban vizsgálták a fővárosi lakosok általános véleményét és mindennapi közérzetét a fővárosi közterek, közparkok vonatkozásában és nagyjából azt a végső megállapítást tették, hogy a fővárosiak általában nem tartózkodásra használják a köztereket, közparkokat, hanem inkább valahonnan valahova mennek, tehát egyfajta közlekedési, átközlekedési célú funkciót kaptak ezek a közterek. Ez a Népligetre is igaz. Még egy érdekes momentum: a közbiztonság, a közterek állapota, minősége, arculata különböző időszakokban rendeletek formájában is megjelenik, például 1947-ben volt a fővárosban egy olyan rendelet, amiben előírták, hogy a Városliget területén ki kell vágni az összes bokrot, mert úgy tartották, hogy közbiztonsági szempontból ez igen problémás szituáció....
A fővárosi Operaház építésének idején a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megállapította, hogy sajnálatos, hogy beépül a Hermina tér és a fővárosi közterületek, zöld felületek egyre fogynak. Igaz, ma az Operaházra már másképpen nézünk, nem úgy látjuk, mint egy olyan objektumot, ami valaha elfoglalt egy zöld területet, de kétségtelen tény, hogy szabályozási, engedélyezési oldalról ugyan vannak fogódzók és betartandó eszközök, előírások a zöldterületek további beépítésének elkerülése érdekében, de ezek a napi gyakorlatban rendkívül nehezen ellenőrizhetők. Az utóbbi 1-2 évben a kormányzati jogszabály-alkotási folyamatok is megnehezítik, nemcsak az építészek, hanem a tájépítészek helyzetét is, hiszen az ún. „gyorsító csomagok” egyik „eredménye” az, hogy nemcsak a fővárosban, az országban is a közterületeken létesítendő közparkok már nem engedélykötelesek.
A tájépítész szakmát természetesen megkérdezték a jogszabály-alkotás idején és az Építész Kamara Tájépítészeti Tagozata el is mondta a véleményét, de sajnálatos módon ez nem nyert meghallgatást a jogszabály-alkotónál és elsöpörték ezeket a szakmai véleményeket. Itt muszáj azt is elmondani, hogy nagyon furcsa az a jogszabály-alkotási gyakorlat, ahol egy szakmai kamara, a jogszabály-alkotás ún. második, társadalmi véleményezési körében tudja elmondani a véleményét. Nem lebecsülve a nyugdíjasok és más érdekvédő szervezetek nyilván nagyon fontos és megalapozott véleményét, de úgy vélhető, hogy egy szakmai kérdésben egy szakmai testület, egy szakmai kamara választott képviselői talán előbbre valók véleményezési szempontból, mint más, nem szakmai szervezetek.
Az a tervező iroda, amit vezet részt vett a Városháza-pályázaton, ahol Eric van Egeraat holland építésszel, illetve azóta sajnálatos módon megszűnt budapesti irodájával együtt dolgozhattak, ami nagyon érdekes munka és együttműködés volt. Sajnálattal konstatálta a végeredményt, nevezetesen, hogy mintha ez a holland társaság egy kissé eltűnt volna a magyar tervezői palettáról, amit nyilván sokan nem sajnálnak, de ennek a pályázatnak a befejezése személyesen és etikailag is eléggé furcsán érintett.
Az Egyesült Államokban, Kaliforniában van egy olyan szabályozás és bevett gyakorlat, hogy település-rendezési terveket általában három szakterület köré csoportosítanak, ez a település-rendező építész, a tájépítész és egy jogász-közgazdászi hármas. Nálunk – nem gondolva természetesen azt, hogy minden külföldről jött példa átvétele számunkra nagyon hasznos –, az a gyakorlat, ami az Egyesült Államokban látható, mindenképpen fontos, hiszen ott már az 1960-as években külön választott bíróságok foglalkoztak azzal, hogy egy tervezett beruházás környezeti hatásainak a megítélése a szakértő szerint negatív, vagy pozitív véleményt kapott, akkor utólag a szakértőt is tetemre lehetett hívni a megvalósulás után, hogy tulajdonképpen az az előrejelzés, amit ő becsült, jelzett, az korrekt vélemény volt-e, vagy esetleg valamilyen szakmai hiba esetével álltak szemben. Úgy véli, hogy a környezet-tudatosság, a környezeti értékek átérzése vonatkozásában mintha több évtizedes lemaradásban lennénk.
CsatolmányMéret
CV_Szabo_Gabor.doc81 KB
Értékelésem: Nincs. Értékelés: 1 (1 vote)
A videó lejátszása új ablakban.

Hasonló témájú anyagaink...

Kertépítés

2009/02/25 15:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök
Időtartam: 
18perc
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök

A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.

Építészet és család – építészet és barátság

2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Vadász Bence - Ybl díjas építész
Időtartam: 
23perc
Vadász Bence - Ybl díjas építész

Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.

JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása

2009/02/25 14:30
2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus
Időtartam: 
11perc
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus

A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.

Jövőkép a tájépítész szemével

2009/02/25 14:00
2009/02/25 14:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
13perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.

A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol

2009/02/24 12:00
2009/02/24 13:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Z. Halmágyi Judit - építész
Időtartam: 
22perc
Z. Halmágyi Judit - építész

Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.