Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

Építészoktatás az Ybl-n

2009/01/27 11:30
2009/01/27 12:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Dr. Makovényi Ferenc - Főiskolai Tanár, Dékán, Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Időtartam: 
15perc
Dr. Makovényi Ferenc - Főiskolai Tanár, Dékán, Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Az iskola 1901-ben épült, Kolbenheyer Gyula, az iskola egyik első igazgatója tervezte és építette – olyan jól, hogy még ma is abból „élnek”, hogy az épület jól meg van építve, olyan természetes szellőzése van, olyan klimatizált az épület. Az épület állami felső-építőipari iskolaként jött létre – még kinn van a homlokzaton –, akkor 400 főre építették az épületet és ma 2400 hallgató jár ide, ami mutatja, hogy kicsit kinőtték.
 
Az oktatási struktúra átalakítása különleges feladatokat ró az iskolára. Úgy él a köztudatban, hogy főiskola és teljesen más küldetése van, mint a Műszaki Egyetemnek. A bolognai folyamat erre rá is segített (?), amikor a hároméves képzésük négyévesre váltott. Segített, mert hogy a főiskola 3 évéből egy 4 éves BSc egyetemi képzés lett, tehát több lehetőségük van, de a hallgatószám is iszonyatosan megnőtt.
 
A Mérnök Újságban megjelent egy érdekes statisztika, ami azt mutatja, hogy a felvett hallgatók létszáma és a végzettek között milyen iszonyatos különbség van. Mindenki azt mondja, hogy felvesznek mindenkit – ez valószínűleg politikai döntés – és utána ott eltöltenek valamennyi időt és utána majd csak végeznek, de a számok nem ezt mutatják. Azt mutatják, pl. a Műegyetem Építőmérnöki Karán 42% végez – ez 10 éves statisztika – tehát sosem végez a társaság 60%-a. Pécsett ez kb. 50%, és az Ybl-nél a legszigorúbb, 31%! Tízéves átlagban a hallgatók 31%-a végez, ami azt mutatja, hogy az Ybl nagyon szigorú.
 
Ybl Miklós neve egyre nagyobb tiszteletnek örvend. Most egy szakközépiskola vette fel az Ybl Miklós nevet, leleplezték Ybl Miklós szobrát. Ybl Miklós egy kivitelezői köpenyben – munkásruhában – áll. Azt hiszem, az lenne a jó kifejezés, hogy építőmester, van egyébként ilyen szakmérnöki képzésük, hogy építőmester. Rendkívül fontos, hogy ez tudatosuljon az emberekben és a köztudatban is, mert a szakmák egyre inkább kezdenek szétmenni. Bár folyamatosan specializálódik az építőmérnöki és az építészmérnöki tudomány, az építész folyamatosan egy generalista, akinek olyan általános képpel kell rendelkeznie a világról, amivel aztán össze tudja rakni a részekből az egészet, de mindig az egészet kell látnia, és nagyon nagy hiba, amikor távolodunk az építőmérnököktől, hiszen egyre inkább specialisták – statikusok, ilyen vagy olyan szerkezetekhez értők – miközben az építőmérnöknek sem ártana a generalista szemlélet és az építész is egy kicsit lehet bizonyos dolgokban specialista. Az igazán jó építészek valamiben még speciálisan jók is voltak.
 
Az egész arról szól, hogy hinni kell a jövőben, tehát el kell képzelni valamit. Az építészet ilyen szempontból egy nagyon erős hit a jövőben, és ha ezt a fiatalok folyamatosan magukba szívják és megvan bennük a készség és az erő, és nemcsak elszenvedői a dolgoknak, hanem próbálnak alakítói is lenni, akkor van esélyünk. Ha csak úgy valahogyan „elvannak”, mint ahogy ez kényelmesebb, akkor kevésbé. Nagyon régóta tanít, és nagyon szereti, és nincs annál szebb dolog, mint leülni a hallgatókkal és ők is kinyílnak – mert az az érdekes, hogy ők hogyan látják a dolgokat. Az utóbbi időben azt látja, hogy teljesen más szemmel látják a világot, az utóbbi 5-10 évben lényegesen megváltozott a hallgatók hozzáállása.
 
Az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszéken töltött tíz év után indult nagyobb vándorlásra. Ez közelebb vitte a természethez, folyamatosan próbál összhangban lenni vele. Hivatalosan mezőgazdasági építészet a tantárgy neve, de ez már régen nem az állatokról szól, hanem a környezetkultúráról, a vidékről. Borzasztóan urbánus a tervezőknek és a jogalkotóknak is a szemlélete. Egészen más megközelítése van egy tanyának, vagy egy kisvárosnak, vagy egy falunak és ezt még tanulni kell. Szerencsés volt, hogy egy elégé széles körben sok mindent csinálhatott.
 
Az a fajta városiasodás, ami világszerte történik, nem cél. Nem lehet egy országot úgy minősíteni, hogy „már csak 3% dolgozik a mezőgazdaságban”, „elértük a célt, mert már alig 5% lakik vidéken” – ez teljes félreértés. Aki ilyeneket mond, az nem tudja, hogy miről beszél, pontosabban rossz értékrend mellett gondolkodik.
 
CsatolmányMéret
Makovenyi_Ferenc.JPG48.42 KB
Értékelésem: Nincs. Értékelés: 3.8 (10 szavazat)
A videó lejátszása új ablakban.

Hasonló témájú anyagaink...

Kertépítés

2009/02/25 15:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök
Időtartam: 
18perc
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök

A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.

Építészet és család – építészet és barátság

2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Vadász Bence - Ybl díjas építész
Időtartam: 
23perc
Vadász Bence - Ybl díjas építész

Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.

JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása

2009/02/25 14:30
2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus
Időtartam: 
11perc
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus

A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.

Jövőkép a tájépítész szemével

2009/02/25 14:00
2009/02/25 14:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
13perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.

A Bauhaus éve

Moholy-Nagy László

2009 a Bauhaus éve – rendezvények és pályázatok