Egyházi építészeti emlékeink

A videó lejátszása új ablakban.

Lantos Edit

  Egyházi építészeti emlékeink   Ez fontos, eddig kevéssé megkutatott terület, ami sok élményt tartogat egy kutatónak. Az alapja, hogy egy kitüntetett építészeti műfaj, aminek a története még nincs jól feldolgozva. Több téves elgondolás is él az 1945 és 1990 közötti időszakkal kapcsolatban. Az egyik az, hogy ebben az időszakban nem épülhetett templom, a másik pedig az, hogy csak ott, ahol már korábban is volt templom.   1945 és 1989 között kb. 300 katolikus templom épült és még nincs alaposan feltárva a téma. Már korábban is próbálták feltárni a kérdést, Cséfalvay Pál neve mindenképpen említendő az elődök között. A félreértés alapja az, hogy a szakemberek nem gondolták végig, hogyan is épülhettek ezek a templomok az említett időszakban.   A közbeszéd szintjén tiltott volt az új templomok építése, ezt az állam nem támogatta. Kivétel pl. a hollóházi templom, amit a porcelángyár bővítése miatt kellett megszüntetni és helyette újat építeni. Az állam és az egyház közötti megállapodásnak megfelelően ugyanis a lebontott épület helyett új templomot kellett építeni. Ilyen eset fordult elő Cserépváralján is.   Hollóházán az Iparterv tervezte az új templomot, vagyis tulajdonképpen vállalati megbízásra született meg a templom terve. Ez lehetőséget adott az államnak arra, hogy az esetet saját propagandacéljaira is kihasználja. Ez a templom hamar bekerült az építészettörténeti kánonba, a külföldieknek is mutogatták. Bár a hivatalos megnyilvánulások „sikertörténetnek” állították be, valójában nem volt zökkenőmentes az építési folyamat.   Egy templom tervezését a hithez való viszony is befolyásolja. Csaba László életművéből kiderül, hogy nagyon tájékozott és tehetséges építész volt, aki a korabeli építészeti gondolkodást át tudta ültetni a templomjaiba is. E téren még sok fontos kutatnivaló van. Bizonyos, hogy ebben az időszakban ebben a műfajban is voltak építészeti problémák, amiket tehetséges építészek jól meg tudtak fogalmazni.   A cserépváraljai templom esetében a legjobb német templomokkal találhatók formai megfelelések: lefedés, anyaghasználat stb.   Az építész és a vallás kapcsolatát a fénnyel való bánásmóddal tudta Csaba László megmutatni. Pont Cserépváralján a mestergerendát fölfelé emelte, ettől a belépő egy „magasodást” él meg, ehhez más elemeket is társított, a belépőt az oltár tere felé irányította.  

Csatolmány	Méret
CV_Lantos_Edit.doc	31.5 KB

Értékelés: Select rating12345

No votes yet