Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

Budapest fejlődése, versenyképessége, fenntarthatósága

2009/02/11 15:30
2009/02/11 16:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Alföldi György - DLA, építész, Műegyetemi oktató, a józsefvárosi rehabilitáció egyik felelőse
Időtartam: 
16perc
Alföldi György - DLA, építész, Műegyetemi oktató, a józsefvárosi rehabilitáció egyik felelőse

A ferencvárosi kollegák 1984-89 között csinálták meg a belső terveket, akkor kezdték az első koncepciókat legyártani, megtervezni és a 90-es években el is indultak. Józsefváros leghamarabb 1998-99-ben tudott szervezetten, az egész kerületet érintő munkákkal foglalkozni. Az eltelt 10 év borzasztóan sok különbséget adott egyik részről, másik részről pedig pont ez alatt a 10 év alatt létrejött a rendszerváltás és a rendszerváltás borzasztóan szétszórta a társadalmat. A Józsefváros mindig is arról volt híres, hogy egy nagyon sokrétű kerület és a sokrétűségét az adja, hogy vannak arisztokrata részek, vannak nagyon jó pozíciójú részek a Nemzeti Múzeum körül és Budapest legszegényebb területei is részben itt vannak: Mátyás tér, Teleki tér környéke. Borzasztó heterogén a kerület, tehát nem lehet egy lépésről lépésre történő beavatkozás-sort megtalálni egyik részről. Másik részről pedig 2000 körül a prostitúció is ezt a kerületet érintette, és mivel a Fazekas Gimnáziumnál és a József körúton voltak a lányok, muszáj volt olyan eszközöket kitalálni, amik az egészre nyújtanak valami javaslatot.

 
A megközelítésük sokkal inkább a társadalomban és a gazdasági helyzetben gyökerezett, tehát kevésbé műszaki, vagy kevésbé egyszerűen építészeti, városépítészeti probléma volt, hanem sokkal inkább azt kellett először megoldani, hogy hogyan lehet a társadalmat egy picit más útra indítani, hogy néhány tevékenység ne kerüljön az utcára. A türelmi zónás rendelet és egy térfigyelő kamerarendszer kiépítése volt az első olyan lépcső, ami a kerületnek megadta azt a levegőt, hogy már más ember is szívesen átment a kerületen. Vagy éppen más ember elhatározta, hogy esetleg odaköltözik lakni, hiszen odáig az volt a hirdetésekben, hogy laknék valahol Budapesten, kivéve a Józsefvárosban. ... A következő lépés az volt, hogy – mert ezek ilyen image változtató programok voltak –, a kerület nagyon hamar kimondta a 2000-es évek elején, hogy partnerekre van szüksége. Partnerek nélkül, egyedül nem fog ezzel bírni, egyik oldalról, másik oldalról pedig partnerek nélkül az önkormányzat csak magának épít, nem az embereknek és ezért kellett, hogy a valódi piaci körülmények, a valódi igényei a társadalomnak kerüljenek bele ebbe a programba. Akkor lehetett egy olyan lépéssort kitalálni, aminek az önkormányzat a karmesterévé vált.
 
Amikor 1998-ban odakerült dolgozni, egy olyan társaságot vezetett, amit a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat alapított és a rehabilitáció a feladata, mai szóval ez egy PPP-szerű vállalat, amiben a PP a két önkormányzat, ami összefogott azért, hogy a kerület javuljon meg és a társaságban a szociológusok, a szociális munkások, a geográfusok, építészek, közgazdászok, mérnökök dolgoznak együtt. Így alakítottak ki integrált programokat a kerület megújítására. Amikor 1998-ban odakerült, az édesanyja végigsétálta a kerületet és utána felhívta, hogy kisfiam, szép-szép ez a kerület, de nem kérhetnél egy másik kerületet a polgármester úrtól, ahol egyszerűbb lenne talán a dolgod. Ebben a kerületben a kihívás volt az igazi feladat, a másik feladat meg a partnerség megtalálása, hogy lehetett rávenni, illetve hogy lehet – mert nem múlt idő –, folyamatosan rávenni a kerületi vezetőket, hogy támogassák ezt a programot, hogy lehet rávenni az építészeket, hogy dolgozzanak, hogy ne okvetlenül csak önmagukról szóljanak azok a házak, hogy ne okvetlenül csak az építészetről, mint nagybetűs fogalomról, hanem egyfajta szolgálatot jelentsenek az ott élő emberek számára. A folyamatos napi jelenlét az, ami nagyok sok részétől a kerületnek az építésztől egy igazi elvárás. Ezek azok az elemek, amelyek a munkát befolyásolják és a többi szakmával való együttműködés....
 
A pénz nagyon fontos, de én mindig azt mondja az egyetemen is, amikor a diákjainak próbál egy-egy városfejlesztési koncepcióról beszélni, hogy nem a pénz az első, hanem a koncepció, a stratégia, a nagyon összegyúrt, nagyon célra tartó koncepció az, amelyik utána egy bármilyen erdőben, bármilyen nehéz körülmények között végig tudja vezetni a kezünket. Ha nagyon jól ki vannak dolgozva a célok, a legfontosabb eszközök, ... akkor ezzel végig lehet cipelni a rehabilitációnak ezt a nehéz szatyrát vagy csomagját. A pénz nagyon fontos, a mostani helyzet talán mindenkinek nehéz, most talán egy picit lelassult a munka, de igazából önkormányzati pénzeket nyertek, egy nagy összegű kormányzati támogatást nyertek, 2,2 milliárdot, előtte nyertek 800 millió Ft fővárosi támogatást – mind a kettőt a Magdolna negyed program keretében – de a pénz befektetői oldalon is megvan, tehát a Corvin mozi mögött átalakult új városrésznél befektetőket sikerült rávenni arra, hogy hozzák ide a pénzüket és kockáztassanak.
 
Az a Corvin sétány program, ami 1999-ben még úgy indult, hogy nem hitt senki benne, hogy amikor kezdtük a programot, elvitték ötven nagy fejlesztőnek és megmutatták nekik, hogy lehet itt befektetni. Mindenki nagyon tartózkodva, nagyon kedvesen, udvariasan elmondta, hogy ő miért nem fejlesztene itt és ebből már nagyon sokat tanultak. Elkezdték a programjukat úgy alakítani, ahogy a beszélgetések során kiderült, hogy mik a hibáik, tehát hogy végig tudták követni, hogy melyek azok a problémák, amik miatt a befektető nem jön, melyek azok a problémák, amik miatt a lakó nem szereti azt a területet és ebből közös munkával tudták kigyúrni azt a koncepciót, ami végül is 2003-ban egy nyilvános pályázaton elkelt és azóta is ezzel a befektetővel dolgoznak folyamatosan...
 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen... idén 80 éves a tanszék... több korszak is volt... Ennek a korszaknak az elemeit, a történeteit kutatják ott a fiatal kollegák, ő is egy részt kapott. Az urbanisztikában az a fontos, hogy a világban is lezajlottak olyan változások, hogy egyre inkább fontos a város. A város nem csak a lakhelyünk, nem csak a környezetünk, hanem az együttélésünk módja, hiszen mi a városban városlakóként működünk együtt, itt dolgozunk, itt élünk – tehát a városnak egyszerre kell védelmet, munkát, szabadidő eltöltéséhez lehetőséget biztosítani. Ezek a városok egyre inkább ki vannak téve óriási versenyeknek, egyre fontosabb, hogy egy város akkor tud befektetőket magához csábítani, akkor tud még több lakót rávenni arra, hogy lakjanak itt Budapesten, és ide fizessék az adójukat, hogy ha ez a város nyújt valamit az embereknek. Ebben közgazdászokkal, más szakemberekkel, urbanistákkal kell megoldást keresni, olyan urbanistákkal, akik építészek, akik ennek az építészeti vetületeivel foglalkoznak.
 
20 éve lakik Szentendrén, de előtte nagyon városias volt, itt született és itt nőtt fel és élt 26 évig előtte. Szentendréről ... lehet még érteni a józsefvárosi munkát, hogy a Józsefvárosban azért dolgoznak, hogy a város itt még versenyképes alternatívát nyújtson az embereknek... Az emberek jó része szívesen visszaköltözik a városba, ha vannak helyek. A Józsefvárosban az a dolguk, hogy a helyeket alakítsuk ki, ahová az emberek szeretnek visszaköltözni.
 
CsatolmányMéret
CV_Alfoldi_Gyorgy.doc26 KB
Értékelésem: Nincs. Értékelés: 5 (3 szavazat)
A videó lejátszása új ablakban.

Hasonló témájú anyagaink...

Kertépítés

2009/02/25 15:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök
Időtartam: 
18perc
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök

A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.

Építészet és család – építészet és barátság

2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Vadász Bence - Ybl díjas építész
Időtartam: 
23perc
Vadász Bence - Ybl díjas építész

Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.

JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása

2009/02/25 14:30
2009/02/25 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus
Időtartam: 
11perc
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus

A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.

Jövőkép a tájépítész szemével

2009/02/25 14:00
2009/02/25 14:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
13perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.

A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol

2009/02/24 12:00
2009/02/24 13:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Z. Halmágyi Judit - építész
Időtartam: 
22perc
Z. Halmágyi Judit - építész

Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.