Beszélgetés az országos főépítésszel

az építésügyi jogszabályok előkészítésért felelős,

ezen jogszabályok érvényesülését figyelemmel kíséri,

az építési hatóságok munkájának szakmai felügyeletét végzi (engedélyek stb., kb. 500 magyarországi hatóságról van szó),

az építőipar információt fogadja a minisztérium részéről.

 

Mostanában ez adja a legtöbb, legfontosabb munkát: az építőipar válsága miatt az átmentés, a megsegítés, a megrendelések biztosítása nagyon fontos, annak elérése, hogy a folyamatok minél kevesebb időt vegyenek igénybe, s ezzel is segíteni lehessen, hogy az uniós pénzek mostanában induló felhasználásával sikerüljön átsegíteni a szakma legjavát a most következő megrendeléshiányos nehéz időszakon.

 

Az építészetben adományozható miniszteri díjak odaítélésében működő szakmai bizottságok munkájának vezetése is az országos főépítész feladata, a helyileg védett épületek ügyében is el kell járnia, a helyi örökségvédelem, az építőanyag-ipar, -kereskedelem szereplőivel, az uniós szakmai szervezetekkel kapcsolatot kell tartania. Folyik a felkészülés a magyar uniós elnökség idején, 2011-ben megrendezni tervezett építészetpolitikai fórumra. Folyik a munka a Nemzeti Építészeti Tanácsban, egyéb bizottságokban. A szakma érdekében a szakmai szervezetekkel kapcsolatot kell tartani, hogy a szakma teljes szélességében tudják, hogy a kérdésükre, problémájukra az államigazgatási ügyek világában hol tudnak válaszolni. Vagy ha éppen egymással van problémájuk, akkor az államigazgatás független szereplőként tud közvetíteni.

 

A klasszikus államigazgatási feladatok közül a feladatok:

a szabályozás (jogszabályok előkészítése)

a koordináció (az információk felszívása, és visszaadása)

az ellenőrzés (kamarák, hatóságok, minőségellenőrzés stb.)

 

Hosszú a feladatok sora. de kettőre a legbüszkébb a feladatok közül:

 

Az előkészített jogszabályok közül a továbbképzési rendszerre, ami már néhány éve működik. Most a továbbképzéshez pontokat kell gyűjteni. Megnőtt azoknak a rendezvényeknek a száma (zöldtetők, megépült épületek látogatása, építészkonferencia stb.), ahol ezekre a továbbképzési pontokra szert lehet tenni. A „szelíd kényszer” a pontgyűjtésben, pontgyűjtésre, ami a jogosultság megújításához kell, átbillentette a szakmagyakorlókat. Elmennek ezekre a rendezvényekre, 600-700 építész együtt van, találkoznak egymással és ezzel a rendszerrel egyben komplex a felelős műszaki vezetők képzését vizsgáztatását, nyilvántartását is sikerült megoldani.

 

Ha ma valaki építtet valamit és fogadni akar egy szakembert, a Kamaránál tud felelős műszaki vezetőt kérni.

 

Az országos tervtanács elé a legnagyobb, legfontosabb tervek kerülnek. Itt megfelelő szakmai grémium mond véleményt az elé terjesztett tervekről.

 

Aki fűt vagy hűt, a költségeket látja. Aki az ország dolgaiban informált, azt látja, hogy a Magyarországon felhasznált összes energiának több mint 40%-áért az épületek felelősek, ezek használják fel (gyártást, szállítást is ide értve). Az épületek felelőssége az energiafelhasználásban nagyon nagy. Hasonló az arány az unió többi országában is. Mindenki: az energiatudatos módon tervezők, a kivitelezők, a kereskedők, mind azon fáradoznak, hogy az energiafogyasztás kevesebb legyen. Ez a takarékosság egy korháznál, iskolánál, lakástulajdonosnál egyformán fontos, hiszen az energiafüggőség csökkentését is szolgálja (lásd az év elejei energiaválságot). Ezzel segíti az ország energiaellátásának biztonságát is. Az épületek az energiát nem terméktermelésre fordítják, hanem komfortra fordítják. Az energia nagy része megtakarítható lenne. Megvannak a technológiák, akár 15%-kal is megelégszik az épület (azaz 85%-ot meg lehet takarítani) – ezek a passzív házak.

 

A kérdésre: „Ki tudják-e fizetni az emberek a hőszigetelést?” az a válasz, hogy az energiaszámlát mindenképpen az emberek fizetik, akár közvetlenül, a számlában, akár úgy, hogy az adójukból fizet az állam támogatást. A költségeket mindenképpen az emberek fizetik ki, a külföldi kölcsönök világának vége. Mindenképpen itthon kell a számlát rendezni. A legjobb nyugdíj-előtakarékosság a hőszigetelés. Ha amíg módjában áll valakinek, és elkezd erre figyelni és akár lépésről lépésre megoldja a szükséges épületenergetikai problémákat, jól jár. Nem kell egyszerre sokat költeni rá, mint az építésnél. A takarékosságnál lehet lépcsőzetesen is beruházni. Addig kell megcsinálni, amíg az ember aktív, onnan kezdve a megtakarítás minden hónapban jelentkezik.

 

Általában azt lehet mondani: építőipar, amikor levonul, az építmény rögtön pénzt kér a működtetésére. Az épületenergetikai kivitelezők levonulása után a létesítmény azonnal elkezd pénzt termelni.

 

A legfontosabb feladat a mostani, az építési világot is érintő pénzügyi és munkahely-válságban, az energia-megtakarításon dolgozni.