Takács Tibor
Akik viselhetik az Ybl nevet Takács Tibor az Ybl Tervező Kft. ügyvezető igazgatója. A cég büszke az Ybl névre, részben mert Ybl Miklós talán a legnagyobb építész volt, nevének viselése felelősség és dicsőség. A cég jogelődje 1957-ben alakult, szövetkezetként viszonylag nagy mozgástere volt. Gáspár Jenőnek, a cég első elnökének érdeme volt a szövetkezeti működési forma „kiharcolása”. Óriási kapcsolati rendszere volt. Gáspár Jenő felvette a kapcsolatot Ybl Miklós egy dédunokaöccsével, aki Hawaiiban tervezett, és most már 80 évnél idősebb, és tőle kapott hozzájárulást az Ybl név viselésére. Vele Takács Tibor is többször találkozott. A szövetkezeti korból kiemelkedő munka volt az angol WIMPI (?) céggel létrejött együttműködés, s gyakorlatilag a cég lett a WIMPI kelet-európai képviselete az egyszemcsés beton (no fines concrete) technológia felhasználásában. Akkor nagy igény volt a lakásokra, s ezzel a technológiával gyorsan lehetett 3-4 szintes épületeket építeni. A szövetkezet számos pesti és vidéki lakóparkot tervezett, 100 fölötti létszámmal dolgoztak. Takács Tibort 1989-ben választották meg elnöknek, jóllehet nem építész, hanem építőmérnök. A rendszerváltás után a nagy tervező cégek kis tervező irodákká „bomlottak szét”, a piac ezek együttműködésben alakul ki. A cég jelenlegi munkái közül kiemelkedik a budapesti gyógyfürdők műemléki rekonstrukciója, amin már egy évtizede dolgoznak. A munkákat sikeres pályázatokon nyerték el, „előtervezéssel”, a sikerben bízva. A folyamat előrehaladásával a Fővárosi Gyógyfürdő Zrt. is tulajdonossá vált a cégben. Amikor kötelezővé vált a fürdők szűrő-forgató munkákkal ellátása, ehhez felújítások is kapcsolódtak, ez maga után vont más építészeti munkákat is, számos pesti fürdőben. A tervezés is megmaradt, ezek közül említésre méltó a hárma nagy budapesti műemlék fürdő: Gellért, Lukács, Széchenyi. Egy másik munkában (a Rudas fürdő felújításában) viszont nem terveztek, hanem a lebonyolítát vezették, így épült át a műemléki jelentőségű fürdő.| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Takacs_TIbor.doc | 24 KB |
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
Kicsit talál szokatlan az építészet, a városépítészet megkülönböztetése, gyakran ezt két külön szakmának tekintik. Z. Halmágyi Judit praktizáló építészként kapcsolódott bele a városépítészetbe, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságában is ténykedik. Főleg uniós projektek előkésztésében dolgozik. Nem választható külön a két szakma, ugyanaz a filozófiája: nagy léptékben és kicsiben is igaz, inkább a szakmai-etikai megközelítésmód eltérő.