Ferdekábeles hídszerkezetek
Dr. Kisbán Sándor Ferdekábeles hídszerkezetek Számos különböző profilú cég tevékenységében vett részt, aminek nagyon nagy előnye volt, hogy az ott végzett tevékenységben mindig egy kicsivel mással kellett foglalkozni, de mindig meg tudott maradni a statikusi területen. Ennek köszönhetően mindegyik helyről megmaradtak a régi jó kedves ismerősök és sokszor történt, hogy egy kis vargabetű után ugyanazon a helyen folytatta. A szerkezetek mindig egy teljes egészet képeznek – az alépítménytől kezdve a befejező héjazatig – az egészet együtt kell kezelni. A csarnok példánál maradva, az alapozás ott is összetett feladat, és amikor ebből nagyon sok összejött – hiszen nagyon sokféle alapozást ismerünk és alkalmazunk – és láttuk az egyformaságát, egy programcsomagot állítottunk össze a kollegákkal, amit a mai napig is sok helyen használnak Magyarországon. Munka szépségét az adja, hogy már majdnem hobbiként kezelik, és akkor érdekes egy feladat, ha valami újszerűséggel kerülnek szembe. Egyszer szakértőként vett részt a barcsi víztorony megerősítésében, ami előre gyártott szerkezetű volt és folyt. A vállalkozó, aki a megbízást megnyerte, korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkezett és a kivitelezést ehhez alkalmazkodva kellett végrehajtani. Végül „megstoppolták” a szerkezetet, ami a mai napig vízzáró, vagyis itt ki kellett találni azt a fajta egyszerű megoldást, ami nagy valószínűséggel tartós. Ez adja az egészben az élvezetet. Minden egyes nagy hídszerkezetnél – a folyami hidaknál különösen – többfajta tanulmányterv, beruházási program, előtervezési fázisterv készül; az egyik ilyen tanulmányterv-változat kidolgozásában vett részt. A lágymányosi terv a Galváni úti tervpályázat része volt, ennek kapcsán volt egy ferdekábeles hídváltozat is és ott sikerült bizonyos fokú számításokkal a ferdekábeles hidaknak a lelkét, az erőjátékát megközelíteni. Ez meghatározó dolog volt az életében, mert attól kezdve – ha ideje engedte – a ferdekábeles hidakkal foglalkozott. A Megyeri híd, az M0-ás északi szektorának a Dunán átvezetett kapcsolata, nagyon érdekes és nagyon hosszú folyamat végén keletkező hídszerkezet. A hídszerkezet maga 1862 m hosszú, 5 hídból álló szerkezet, jelenleg Magyarország leghosszabb hídja, ennek a zászlóshajója a Nagy-Duna ágon levő ferdekábeles híd. A ferdekábeles híd régi álma, terve a hazai hídépítő szakmának és hosszas előkészítő munka előzte meg, kb. 15 év alatt. Több változat is készült ennek a hídnak a kialakítására és végül egy olyan változat kapta meg a különböző zsűrik, támogatók, előtanulmányok után a zöld jelzést, ami egy ferdekábeles hídszerkezetet tartalmazott a Nagy-Duna ág áthidalásánál. 2002-ben kapcsolódott be ebbe a munkába, amikor már indult az engedélyezési terv. A ferdekábeles hídszerkezetek az elmúlt század utolsó harmadában alakultak ki. Két dolognak köszönhetik létrejöttüket és létjogosultságukat... Mindegyik ferde kábelben más-más a kábelerő, egészében véve a pályaszerkezet egy nyomott szerkezetté válik, hiszen ott van lehorgonyozva és ez nagy nyomóerőt képvisel, a ferdekábelek húzott erők, a pilonszerkezet maga is döntően nyomott... Ez a híd ebben a közép-európai térségben, a kialakításával akár piacvezető is lehet... A reményeink szerint nemsokára folytatódik az M0-ás déli szektor építése, ott is nagyon sok tervezési munka van, és természetesen az ország más területein is ... „A mi szakmánkban egy ilyen szerkezet tervezésében részt venni, és a kivitelezésében végigkísérni figyelemmel a szerkezet építését és megvalósulását – ez valahol a szakmának a non plusz ultrája.” „A mi szakmánk és általában a mérnöki szakma az utóbbi időben kezd felértékelődni.”...
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| CV_Kisban_Sandor.doc | 25 KB |
Hasonló témájú anyagaink...
Kertépítés
A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.
Építészet és család – építészet és barátság
Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.
JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása
A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.
Jövőkép a tájépítész szemével
A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.
A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol
