Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

A Mies van der Rohe-díj

2009/02/03 - 10:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Tatai Mária - építész a Magyar Építész Kamara főtitkára
Időtartam: 
15perc
Tatai Mária - építész a Magyar Építész Kamara főtitkára
A videó lejátszása új ablakban.

Az élet sodorta a Magyar Építész Kamara főtitkárának posztjára. Néhány éve az Építész Kamara közelébe került, az Építész Évkönyvet szerkesztette, most már a negyediket. Amellett, hogy építész tervezőként dolgozott, egész életében foglalkozott az építészeti kultúrával, az építészetnek a szellemi oldalával és így jutott az Építész Évkönyv szerkesztéséhez is. Korábban is dolgozott szerkesztőként, voltak publikációi, elég sokat publikált az építészetről. Több párhuzamos vonalon ment az élete és a kamara közelében dolgozott 2006 óta. Szinte minden nap bement, különböző munkákba bekapcsolódott, például a Mies van der Rohe-díj kiállításának a megrendezésébe is. A kamarában nagyon változatos munkák vannak, aki ott dolgozik, az kb. mindenbe egy kicsit belekóstol.

Amikor 2006-ban a kamarához került, akkor valahogy nagyon gyorsan váltották egymást a főtitkárok. Tavaly nyáron Eltér István megkérdezte, hogy nem vállalná-e el a főtitkári munkát. Tudta, hogy nagyon sokrétű a kamara feladata, kicsit gondolkodott is rajta, aztán a végén mégis belevágott. Ez nagyon érdekes kihívás – eddig is sok mindennel foglalkozott, sok mindent már tudott róla – de amikor belecsöppent, akkor látta, hogy ez nagyon összetett feladat, nagyon sok időt és energiát kíván.
Mies van der Rohe a XX. századnak abszolút meghatározó építésze volt, az ő nevéhez fűződik az a híressé vált mondás, hogy a kevesebb több. Német származású volt, az egyik leghíresebb épülete a barcelonai világkiállítás német pavilonja. Igazából ezzel alkotott olyan nagyot, amivel egyből a világszínvonal élére került és ugyanitt, Barcelonában van egy alapítvány, ami az ő nevét viseli, a Mies van der Rohe Alapítvány. Ez az alapítvány a díj gazdája. A Mies van der Rohe díj az Európai Unió építészeti díjának is tekinthető, hiszen a zsűriben minden második évben (ez egy kétéves díj) olyan neves építészek vesznek részt, akik mögött általában ott áll egy országnak az építészeti szervezete, kamarája, szövetsége, egyéb építészeti egyesülete.
Egyre nagyobb számú válogatásból kerülnek a zsűri elé az épületek – az idén már 340 –, úgyhogy elég nehéz feladata van a zsűrinek. Többször ülnek össze és két fő szakasza van a munkájuknak, először kb. 30-40 épületet választanak ki, ami a vándorkiállítás anyaga lesz. A vándorkiállítás már kétszer volt Magyarországon, 2006-ban és 2008-ban és itt lehetett látni két alkalommal azt a 30-40 épületet, amit Európa nagyon nagy hozzáértői válogattak ki egy már eleve megszűrt anyagból, amit az országok szakmai szervezetei beküldtek. 
Minden második évben előfordul valakivel, hogy megkapja a díjat. A fődíjat igazából ebből a nagyszámú épületből kiválasztott egyvalaki kapja meg. Még egy díj van, amit egy fiatal építész kap, a többieknek az az elismerés, hogy a kiállításon körbemegy Európában a művük és egy nagyon szép könyvbe is bekerül.
Mint főtitkárnak, egyrészt szerveznie és felügyelnie kell a titkárság munkáját. A Magyar Építész Kamarának vannak közfeladatai és bizonyos érdekvédelmi feladatai és igyekszik mindenre odafigyelni, és bizonyos kulturális feladatai is vannak. Ha valaki megnézi a kamara honlapját, láthatja, hogy különböző bizottságok vannak, különböző feladatokra szakosodva. A kamarának tehát mindennel kell foglalkoznia, ami Magyarországon az építészek számára és az egész társadalom számára fontos. A honlapon még nyilván vannak tartva műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők, tehát az építőipar is bekapcsolódik. A kamara nagyon széles területen dolgozik és a főtitkári munka szépsége és nehézsége is abban van, hogy nagyon sokrétű a feladat.
A Magyar Építész Kamara akkreditál minden tanfolyamot jelen pillanatban, tehát ha valaki egy tanfolyamot akar szervezni a továbbképzés bármely területén, akkor beadja az anyagát akkreditálásra a kamarához, ahol egy bizottság minden egyes beadványt, kötelezőt és szabadon választhatót egyaránt elbírál, értékel. Az Építész Továbbképző Kht. egy függetlenül megalakult szervezet, amelyik gyakorlatban pontosan ilyen tanfolyamokat szervez, kötelezőt és szabadon választhatót, továbbképzéseket.
 
CsatolmányMéret
Tatai_Maria.JPG57.72 KB
Értékelésem: Nincs. Értékelés: 4.3 (3 szavazat)

Hasonló témájú anyagaink...

Kertépítés

2009/02/25 - 15:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök
Időtartam: 
18perc
Pirk Ambrus - táj- és kertépítész mérnök

A szülői környezet is befolyásolta a pályaválasztását, a Kertészeti Egyetem kiválasztásában még a Feneketlen-tónak is szerepe volt... A kertépítészeti szak választása után jutott el a jelenlegi pályára.

Építészet és család – építészet és barátság

2009/02/25 - 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Vadász Bence - Ybl díjas építész
Időtartam: 
23perc
Vadász Bence - Ybl díjas építész

Több generáció óta foglalkozik építészettel a család. A családi légkör is befolyásolja a fiatalabbak szemléletmódját, tudását – nem technikai-tárgyi vonatkozásban, hanem érzelmileg.

JELEK – a MAAK Design csoport kiállítása

2009/02/25 - 14:30
2009/02/25 - 15:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus
Időtartam: 
11perc
Hajas Ági - építész-képzőművész, Boltresz Attila - fotográfus

A kiállítás funkcionális belsőépítészeti alkotásait a wabi-sabi filozófiája ihlette. Erről az irányzatról ma még keveset tudnak Magyarországon, ez japán filozófiai irányzat, a lényege a valóság, a természet szeretete a maga törékeny, múlandó mivoltában. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természet apró elváltozásai is szerethetők. Nem kijavítani, hanem elfogadni kell. A hiba csupán szemléletmód kérdése.

Jövőkép a tájépítész szemével

2009/02/25 - 14:00
2009/02/25 - 14:30
Európa/Budapest
Vendég: 
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.
Időtartam: 
13perc
Szabó Gábor - vezető tervező, TÉR-TEAM Kft.

A nagymarosi vízlépcső elmaradása után a tájépítészeti kérdések nyitva maradtak, ez egy, az 1930-as években kezdődött, és napjainkig tartó szövevényes építészeti-társadalmi történet. A Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer nagymarosi részének elmaradása után néhány vízvédelmi elem azonban megvalósult. Ennek a kiemelkedően értékes tájnak a védelme különleges feladat. A táj védelme nagyon nehéz. Hasonló helyzet van Ausztriában (Melk környékén) – még ha az összehasonlítás nehéz is –, ott a történet mutat némi hasonlóságot a dunakanyarbeli történéssel.

A FUT kérdez – Z. Halmágyi Judit válaszol

2009/02/24 - 12:00
2009/02/24 - 13:00
Európa/Budapest
Vendég: 
Z. Halmágyi Judit - építész
Időtartam: 
22perc
Z. Halmágyi Judit - építész