Ingatlanválság: külföldön és itthon

Ezekben a napokban vezető téma az amerikai ingatlanválság. Megpróbálunk felvillantani néhány gondolatot a hazai következményekről.

Immár hetek óta vezető helyen szerepel a címoldalakon az amerikai hitelpiaci válság, aminek a hatása átterjedt az ingatlanpiacra is. A Jones Lang LaSalle jelentése arról számolt be, hogy az ingatlanbefektetések 44%-kal csökkentek az első félévben, a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezt a visszaesést Európában főleg a brit, a német és a francia ingatlanpiac szenvedi meg, ahol a befektetési volumen idén valószínűleg csak a fele lesz a tavalyinak (akkor 244 Mrd EUR értékű volt).

A kisebb európai piacokat nem rengette meg ennyire a válság és a közép-európai térségben sem jeleznek az adatok a nyugat-európaihoz hasonló mértékű visszaesést. Áll viszont a magyarországi ingatlanpiac: a befektetők száma csökkent, a befektetők nagyobb hozamokkal kecsegtető lehetőségeket keresnek – emiatt vevői piac alakult ki.

Ebben a helyzetben sokan úgy gondolják, hogy kedvező konstrukcióban cserélhetnek kis lakást nagyra, hiszen egy – mondjuk – 10%-os árszint-csökkenés egy kisebb értékű ingatlan esetében kisebb összeget jelent, mint egy nagyobb értékű ingatlannál. Vagyis a mérleg: egy kisebb veszteséget egy nagyobb nyereség kompenzál.

Az ördög persze a részletekben rejlik: az általános ingatlanár-esés nem biztos, hogy egyformán vonatkozik minden egyes egyedi tételre. Előtérbe kerülnek az ingatlanok egyedi jellemzői: a fekvés, a méret, a beosztás, az általános állapot (felújított vagy lelakott) és még tömérdek szempont.

Nincs tehát általános recept: ha azonban valaki eldöntötte, hogy ingatlant vásárol, annak érdemes figyelnie a most bővülő kínálatot, mert nagyobb az esély, hogy értékesebb gyöngyszemre bukkan.