Válasz a hozzászólásra

Garay Tóth János

  A Gábor Dénes Díj   1990 óta tagja a NOVOFERR alapítvány kuratóriumának, és 1993-94 óta elnöke. Az idén adták át huszadik alkalommal a Gábor Dénes díjat, amely a magyar kutatás-fejlesztés és innováció területen tevékenykedő, kiemelkedő szakemberek díjazása. Civil kezdeményezésről van szó, egy kis vállalat hozta létre, amelyik 1986-90 között ezen a területen tevékenykedett, és azt vette észre, hogy 1987-88-tól jelentős mértékben visszaesett a műszaki, természettudományos szakemberek társadalmi elismerése, elsősorban az államigazgatás, de a szakmai szervezetek részéről is. Akkor jött létre az alapítvány és az első évben – 1989-ben – már kiadta a Gábor Dénes díjat. Ez egy nyilvános pályázaton megpályázható díj, kiküldik a pályázati felhívást 1600 személynek, újságokon, rádión, televízión keresztül is hirdetik. Ma már az újságok szívesen befogadják – költségmentesen – a felhívást. Ma a díj sajátossága az, hogy nem a díjazott pályázza meg a díjat, hanem különböző szervezetek, felsőoktatási intézmények, gazdasági szervezetek, civil és szakmai szervezetek azokat pályáztatják meg, akikről úgy gondolják, hogy az adott időszakban a legjobban megfelelnek a kiírt feltételeknek.   Az innovációnak, a kutatásnak és fejlesztésnek sok intézménye van Magyarországon, a legfontosabb intézmények vezetői szintén aláírták, így a díjnak elég komoly támogatottsága van. A huszadik alkalommal a felkért köszöntők egyike az államigazgatás részéről Molnár Károly, a tudomány részéről dr. Pálinkás József volt. Ők is úgy ítélték meg, hogy bár ez a díj nem egy nagy szervezet díja, de húsz éven át fenntartani nagyon szép teljesítmény. A díjazottak büszkék a díjukra és a megbecsülés időt álló.   Amikor elkezdték a díj bevezetését, az egyik legfontosabb volt, hogy a közvélemény minél többet megtudjon a díjról és erről a pályázatról. Az is szerencsés volt, hogy 1993-ban az egyik díjazott meghívta a tanárát, dr. Pungor Ernő professzort, aki akkor az OMFB vezetője volt az átadási ünnepségre. Akkortól kezdve a díjra odafigyelt a média és akkortól kezdve minden évben egy-két-három miniszter, köztársasági elnök, országgyűlési elnök, államtitkár…   Azért választottuk Gábor Dénest, mer benne három dolog ötvöződött: mérnök, tudós és társadalomtudós volt. Ő, amikor valami elképzelése volt, akkor először tudósként, majd mérnökként közelítette – megoldható-e, működik-e, és mindjárt levédette. Harmadikként pedig – mint a Római Klub alapító tagja (és ma azt a világot éljük meg, amit a Klub 1972-ben vizionált)...   Több olyan díjazott is van, aki építészként kapta ezt az elismerést: például Rubik Ernő, akit bár a bűvös kocka tett világhírűvé, de rendkívül innovatív gondolkodású ember, és akkor jelent meg erőteljesebben az építészi tevékenysége. De Gábor Dénes díjat kapott például Sigrai Tíbor, a Lágymányosi híd fő tervezője, vagy a Soós Gábor, a 3-as metrónak a fő tervezője és most legutóbb a Kisbán Sándor kapta a Megyeri hídért. Sajnálatos, hogy más vonatkozásában nem lett díjazott több építész, de ha nem pályáztatnak meg megfelelő színvonalú építészeket, akkor nem tudnak pályázat nélkül valakinek díjat adni...   A gazdasági szervezetek vezetői ajánlhatnak, a különböző felsőoktatási intézmények, ahol képzik a jövő nemzedékét, mérnököket és természettudományos végzettségűeket, ajánlhatnak a kutató intézetek, a különböző szakmai szervezetek, tudományos egyesületek, kamarák – megyei, fővárosi, helyi – de egy általános iskola is ajánlott már személyeket.   A kuratórium országos szinten összehasonlítja össze a jelöléseket. Az ötfős kuratórium érzi a felelősséget és miután lassan 15 éve a közvélemény előtt zajlik a díjazás, és 5 éve az Országház felsőházi termében adják át a díjat, a médiafogadtatás is jó.  

Értékelés: Select rating12345

Értékelésem: Nincs. Értékelés: 5 (2 szavazat)

A videó lejátszása új ablakban.