Válasz a hozzászólásra

Sáros László

A Grand Canyon New Yorkban   Sáros László könyvének fele a Grand Canyonról, másik fele New Yorkról szól, arról az azonosságról, ami a természet és az épített környezet között fedezhető fel.   Egy amerikai útján 1600 fényképet készített, s később, amikor kezdte átválogatni a képeket, kialakult benne a felismerés, hogy mindaz, ami New Yorkban felépült, megtalálható a kanyonokban is, csak fordítva: ami New Yorkban fölfelé él, az a kanyonokban lefelé munkál.   Amikor ott-tartózkodott, a kanyon pereméhez érve megdöbbent annak 2000 m-es mélységén. Felmerült benne a kérdés: vajon hová lett az anyag, amiből a maradványokat látjuk.   Az egyik fénykép olyan, mintha légi felvétel készült volna egy templomról, de akár a World Trade Center is „felfedezhető” a kanyonban. A New York-i képek és a kanyonban készült képek „azonosak”. Így állnak „párba” a képek, ezt mutatja be a könyv: a kanyonvilágot, a párhuzamokat, és az új párhuzamok keresését.   2001-ben, egy szeptemberi nyaralás közben éppen „pasziánszozott” a képekkel, amikor a WTC összedőlt. Ezért kellett folytatnia, hogy megmutassa: az eltűnt WTC megmaradt. Ha lehetőséget kapna, a WTC helyére, ennek a párhuzamnak az alapján visszaépítené azt a két tornyot, aminek ez a kanyon-hasonlóság volt a lényege; ezek a város megszokott elemei voltak. Európában a hagyományokhoz való ragaszkodás sokkal erőteljesebb alapgondolat, például ahogyan a lengyelek Varsót újjáépítették.   A természet már sokkal korábban alkotta meg a WTC-t, amit egy építész szeme látott meg. Ezt párhuzamot mások még nem látták meg, jóllehet döbbenetesen azonos a két konstrukció.   A könyv már nem kapható.  

Értékelés: Select rating12345

Értékelésem: Nincs. Értékelés: 3.7 (3 szavazat)

A videó lejátszása új ablakban.