Válasz a hozzászólásra

 

A régészeti vonalon, a kimondottan nagyberuházásokhoz kötődő feladatoknál a kivitelezés azt jelenti, hogy a terepet előkészítik az ottani beruházók számára, a további kivitelezés számára. Teljes egészében elvégzik a kutatásokat, ezt dokumentálják. Ha olyan értékes leletekre bukkannak, amelyeket mindenképpen meg kell őrizni a jövendőnek, akkor nem egyszerűen csak megkutatják, dokumentálják a helyszínt, és a leletanyagot elviszik múzeumba, hanem javaslatot tesznek a KÖH-nek, hogy ezt őrizzék meg és esetleg terveztesse át az egész beruházást.

 

Az autópályák esetében eleve meg van határozva, hogy legalább három nyomvonalat a beruházónak terveznie kell, és hogy a kockázatot valamelyest csökkenthessék, szintén elő van írva, hogy ún. örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, ezt a KÖSZ végzik el. A hatástanulmány készítése során végigjárják és különböző régészeti módszerekkel feltérképezik a területet, tehát nagy valószínűséggel meg tudják mondani, hogy a föld alatt mi található. Mindent természetesen nem tudhatnak, mert ahhoz ki kell ásni, de előzetesen nagyjából meg tudják mondani, hogy milyen és milyen intenzitású lelőhelyek esnek a nyomvonalba. Ezzel segíteni tudják az autópálya-építészetet, azzal, hogy javaslatokat tudnak tenni a nyomvonal meghatározásában, kiválasztásában.

 

Törvényileg elő van írva, hogy minden nagyberuházáshoz a beruházónak olyan költségvetést kell készítenie, aminek kb. a kilenc ezrelékét a megelőző örökségvédelmi feladatokra kell beterveznie. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy el kell költenie ezt az összeget, de eleve terveznie kell. Lehetséges, hogy a végén ennél többe fog kerülni, de az is lehet – és ez a többség – hogy ennél kevesebbe kerül a megelőző régészeti feltárás. Ha nagyon gondosan végzik el a hatástanulmányt előkészítő munkákat, akkor is ez csak kb. 40%-os biztonságot jelenthet.

 

Eger, a Líceum helyreállítása. Ez a barokknak az a típusú épülete, amit a különböző korok helyreállításai is tükröznek, hogy egy faltükrös homlokzati rendszer olyan módon gazdagodik fel, hogy egy szövetet alkot. Ezt akkor lehet igazán érzékelni, ha a barokk épületeknél megszokott módon – természetesen homlokzatkutatás után – az ember megpróbálja visszaidézni az építés korabeli állapotot és akkor van egy faltükör szín és van egy mizéna szín. Ennél az épületnél ezt lehetetlen konzekvensen végigvinni, tehát látható, hogy maga az építtetői szándék is ennek a megépült intézménynek a nagyszerűségét akarta kifejezni mind külső, mind belső tereiben.

 

Maga az épületegyüttes olyan nagyságrendű, szintenként négyezer négyzetméter. Természetes, hogy minden fenntartó arra törekszik, hogy összességében legyen megtervezve az épület egésze, mégis sokszor rákényszerül arra – a várható beruházási költségek miatt – hogy megpróbálja részfeladatokra szedni a projektet. Itt is egymás mellett futott a belső terek felújítása, a valamikori kápolna, a díszterem felújítására is készült egy terv. Az épületnek ma is igen korszerű a térkiosztási rendszere és használható a főiskola számára és ezért lehetett különválasztani ezt a „külső ruhát”, vagyis nemcsak a festés színét változtatták meg, hanem a tetővel, lábazattal együtt, az épület szerkezeteiben is a homlokzat felújításra került.

 

A Visegrád–Nagymaros térség folyamszabályozási és tájrendezési tervpályázata. Ez egy nagyon sok területet felölelő országos tervpályázat volt, aminek volt műemlékes területe is. A Duna-partnak ez a valamikori legfontosabb – limes – útvonalának a feltérképezése, ezeknek a helyeknek a bejelölése, annak megállapítása, hogyan vonható be egy későbbi turisztikai hasznosításba, mi látogatható vagy nem látogatható, rendbe hozott állapotban van-e, vagy egy visszatemetett ásatás stb. És nem csak a római kort, hanem a középkort és a barokk kort érintően is vizsgálni kellett a Duna mindkét partján, hogy kiegészíthetővé váljék a tervezett építés ezen a tervpályázaton.

 

Somogy megyei kastélyok és környezetük rendezése. Ez a térség kevésbé ismert, mint a Balaton környéke, pedig fantasztikus kincseket rejtő vidéke az országnak. Be kell ismerni, hogy sokkal nehezebb gazdasági körülményekkel küzdenek, mint például az Ausztriához közel eső területek, vagy a Balaton környéke. Somogy megye tele van kisebb kastélyokkal, kúriákkal, amiknek a hasznosítására írták ki a tervpályázatot, hogy milyen módon lehetne ezeket bevonni napjaink életébe.

 

Az autópálya régészet financiális háttere egészen más, mint a többi részlegé. Az autópálya régészet a munkáját úgy folytatja, hogy kvázi piaci szereplőként a beruházók megkeresik, és az igazgatóság elvállalja a feladatot, megegyezés alapján – határidők, emberek és egyebek figyelembe vételével. A másik szakmai igazgatóság – ez a Stratégiai Tervezési Igazgatóság, amelyik két nagyon fontos részlegből áll, az egyik a műemlékes építészet, a másik pedig a falkutatás, ami inkább a régészethez áll közel. Az itt végzendő munkákat úgy kell elvállalni, hogy megkeresik őket külön-külön az egyedi beruházók (vagy egy pályázattal egy önkormányzat keresi meg). Tehát nem egy alkalommal előbb kell a KÖSZ-nek valamit letenni az asztalra, tervet vagy koncepciókat elkészítenie, mielőtt még az a pályázat megvalósult volna, nyert volna, és mindenki megkapta volna a megfelelő összeget, ami a munkájáért jár.