A Buildecon felvázolja a lehetséges elmozdulás irányait.
Közleményük emlékeztet a 2008. decemberi Euroconstruct konferenciára, amely már a recesszió prognózisát körvonalazta. (Az erről szóló korábbi hírünket itt olvashatja.) A hazai és a nemzetközi összképből következő tanulságok alapján megkísérlik megmutatni a lehetséges elmozdulási pontokat. Javaslataik ugyan elsősorban az építési piachoz kapcsolódnak, de érintenek más szakterületeket is.
1. Erősíteni kell a krízishez kapcsolódóan az épített környezet fejlesztésének stratégiai irányait. Ebbe kell beleágyazni a hazai építési tevékenység preferenciáit: energia megtakarítás, munkahely megtartás, építési export, élhető környezet, fenntartható építés
2. A stratégia egyik területe a hazai építési piaci szereplők tevékenységének nemzetközi erősítése (építőipar, építőanyag, termék, technológia, szellemi tőke exportja).
A szóba jöhető országok, mindenekelőtt a szomszédaink – Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, - valamint más EU országok (Lengyelország, Bulgária, Csehország), hagyományos piacaink, mint Németország, Oroszország, Kína.
Ezekről az országokról folyamatosan biztosítani kell a szakmai információt a vállalkozók, gyártók, tervezők részére (ITD, külképviseletek, ÉVOSZ stb. ismeretek, Buildecon tanulmányok támogatott terjesztésével, ország-fórumok rendezésével, kint tevékenykedő vállalkozók bevonásával stb.)
3. A határ menti, EU által támogatott projektek megvalósításának felgyorsítása. Nagy nyilvánosságot kell teremteni minden lehetséges projektnek, a kis munkákat is azonnal el kell kezdeni, a szomszédos országokkal jó kooperációban. Ez a határ menti önkormányzatok felé óriási gesztus pl. a munkanélküliség csökkentése tekintetében.
4. A lakásépítés területén javaslatuk a következő. Igen jelentős a folyamatban lévő új lakásépítések száma, a statisztika évente mintegy 150 ezer ilyen lakást tart nyilván. Ezek befejezése érdekében fel kellene mérni a mintegy 150-180 ezer befejezetlen lakás (KSH adat) fizikai állapotát , készültségét, lakottságát, építtetőinek szociális helyzetét. (Ez a felmérés a 2010-es népszámlálás kérdéseibe beilleszthető). Energiahatékony befejezést megcélozva – esetleg összekapcsolva a bérlakás alakuló koncepciójával – állami támogatással e lakásokat be lehetne fejezni. Ez a mennyiség mintegy 4-6 évi új lakás építésnek felel meg és mintegy 300-400 ezer család – 1,2-1,6 millió állampolgár lakásgondját enyhíti, oldja meg. Egyszersmind az építőipar kisvállalkozóinak foglalkoztatását is biztosítja, az építőanyagok és termékek felhasználását fokozza, stb.
5. Az energia hatékony lakásfelújítás egyben exportképes tudást is jelent. Ma Európa nyugati felén a lakásépítés évi értékének 50 százaléka felújítás. E területen Európa szerte jelentős a tennivaló és a szakmunka igény. A „pénteket a kormány fizeti” bejelentés alapján ezen a területen kellene intenzív, exportképes (szakma és nyelvtanulással egybekötött) oktatási hálózatot létesíteni. Ez mind az EU mind a költségvetés által támogatott cél.
Forrás: Buildecon