Válasz a hozzászólásra

Az iskola 1901-ben épült, Kolbenheyer Gyula, az iskola egyik első igazgatója tervezte és építette – olyan jól, hogy még ma is abból „élnek”, hogy az épület jól meg van építve, olyan természetes szellőzése van, olyan klimatizált az épület. Az épület állami felső-építőipari iskolaként jött létre – még kinn van a homlokzaton –, akkor 400 főre építették az épületet és ma 2400 hallgató jár ide, ami mutatja, hogy kicsit kinőtték.

 

Az oktatási struktúra átalakítása különleges feladatokat ró az iskolára. Úgy él a köztudatban, hogy főiskola és teljesen más küldetése van, mint a Műszaki Egyetemnek. A bolognai folyamat erre rá is segített (?), amikor a hároméves képzésük négyévesre váltott. Segített, mert hogy a főiskola 3 évéből egy 4 éves BSc egyetemi képzés lett, tehát több lehetőségük van, de a hallgatószám is iszonyatosan megnőtt.

 

A Mérnök Újságban megjelent egy érdekes statisztika, ami azt mutatja, hogy a felvett hallgatók létszáma és a végzettek között milyen iszonyatos különbség van. Mindenki azt mondja, hogy felvesznek mindenkit – ez valószínűleg politikai döntés – és utána ott eltöltenek valamennyi időt és utána majd csak végeznek, de a számok nem ezt mutatják. Azt mutatják, pl. a Műegyetem Építőmérnöki Karán 42% végez – ez 10 éves statisztika – tehát sosem végez a társaság 60%-a. Pécsett ez kb. 50%, és az Ybl-nél a legszigorúbb, 31%! Tízéves átlagban a hallgatók 31%-a végez, ami azt mutatja, hogy az Ybl nagyon szigorú.

 

Ybl Miklós neve egyre nagyobb tiszteletnek örvend. Most egy szakközépiskola vette fel az Ybl Miklós nevet, leleplezték Ybl Miklós szobrát. Ybl Miklós egy kivitelezői köpenyben – munkásruhában – áll. Azt hiszem, az lenne a jó kifejezés, hogy építőmester, van egyébként ilyen szakmérnöki képzésük, hogy építőmester. Rendkívül fontos, hogy ez tudatosuljon az emberekben és a köztudatban is, mert a szakmák egyre inkább kezdenek szétmenni. Bár folyamatosan specializálódik az építőmérnöki és az építészmérnöki tudomány, az építész folyamatosan egy generalista, akinek olyan általános képpel kell rendelkeznie a világról, amivel aztán össze tudja rakni a részekből az egészet, de mindig az egészet kell látnia, és nagyon nagy hiba, amikor távolodunk az építőmérnököktől, hiszen egyre inkább specialisták – statikusok, ilyen vagy olyan szerkezetekhez értők – miközben az építőmérnöknek sem ártana a generalista szemlélet és az építész is egy kicsit lehet bizonyos dolgokban specialista. Az igazán jó építészek valamiben még speciálisan jók is voltak.

 

Az egész arról szól, hogy hinni kell a jövőben, tehát el kell képzelni valamit. Az építészet ilyen szempontból egy nagyon erős hit a jövőben, és ha ezt a fiatalok folyamatosan magukba szívják és megvan bennük a készség és az erő, és nemcsak elszenvedői a dolgoknak, hanem próbálnak alakítói is lenni, akkor van esélyünk. Ha csak úgy valahogyan „elvannak”, mint ahogy ez kényelmesebb, akkor kevésbé. Nagyon régóta tanít, és nagyon szereti, és nincs annál szebb dolog, mint leülni a hallgatókkal és ők is kinyílnak – mert az az érdekes, hogy ők hogyan látják a dolgokat. Az utóbbi időben azt látja, hogy teljesen más szemmel látják a világot, az utóbbi 5-10 évben lényegesen megváltozott a hallgatók hozzáállása.

 

Az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszéken töltött tíz év után indult nagyobb vándorlásra. Ez közelebb vitte a természethez, folyamatosan próbál összhangban lenni vele. Hivatalosan mezőgazdasági építészet a tantárgy neve, de ez már régen nem az állatokról szól, hanem a környezetkultúráról, a vidékről. Borzasztóan urbánus a tervezőknek és a jogalkotóknak is a szemlélete. Egészen más megközelítése van egy tanyának, vagy egy kisvárosnak, vagy egy falunak és ezt még tanulni kell. Szerencsés volt, hogy egy elégé széles körben sok mindent csinálhatott.

 

Az a fajta városiasodás, ami világszerte történik, nem cél. Nem lehet egy országot úgy minősíteni, hogy „már csak 3% dolgozik a mezőgazdaságban”, „elértük a célt, mert már alig 5% lakik vidéken” – ez teljes félreértés. Aki ilyeneket mond, az nem tudja, hogy miről beszél, pontosabban rossz értékrend mellett gondolkodik.