Vízbázis Csepelen + építési és bontási hulladék

A vízkereszthez a vízszennyeződés híre társult, az építési-bontási hulladék is bűnös.

Több média is beszámolt január 6-án arról, hogy a csepeli ivóvíz-bázis fölött építési és bontási hulladékokat (is) tartalmazó szeméttelep van, ami veszélyezteti az ivóvíz minőségét, mert „nagy a veszélye, [hogy] a szél akár mérgező ipari vegyi anyagokat tartalmazó port is sodorhat a vízbe”. Az egyik felfedező politikus kiderítette, hogy „a kérdéses terület a BVM Épelem Kft. tulajdonában van”.

Az építési és bontási hulladékok kezelése minden fejlett országban komoly probléma: a szakirodalomban szereplő adatok szerint az egy lakosra jutó építési-bontási hulladék éves mennyisége 500-1000 kg között változik (vagyis Magyarországon valahol 5 és 10 M t között lehet).

Az építési és bontási hulladékok mennyiségéből fakadóan született a törekvés, hogy ezt a hulladékmennyiséget hasznosítsák. Ennek műszaki vagy technológiai akadályai érdemben nincsenek. A külföldi tapasztalatok szerint az építési és bontási hulladékok felhasználásával az építési célok megvalósításához szükséges ásványi anyagok mintegy 5-10%-át ki lehet váltani.

Magyarországon az építési és bontási hulladékok hasznosítása meglehetősen esetleges. Jelenleg az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait a 45/2004 (VII. 26.) számú BM-KvVM együttes miniszteri rendelet állapítja meg. Ez előírja az építési és bontási hulladékok keletkezés szerinti csoportosítását, elõírja a szelektív gyűjtést, szabályozza a hulladékok mennyiségének tervezését és elszámoltatását, utat mutatva a hulladékok sorsának nyomon követésére. A 2008-ra kitűzött cél az építési és bontási hulladékok 50%-os részarányban történő újrahasznosítása.

A fenntartható építés alatt összességében az egészséges épített környezet létrehozása, felelősségteljes működtetése értendő, ezen belül pedig a környezetbe avatkozás természetbarát módját, az energia- és anyagtakarékosságot, a kevesebb hulladékképződést, az építési és bontási hulladékoknak az építés folyamatában való hasznosítását kell érteni. Látható tehát, hogy szoros összefüggés van az építési és bontási hulladékok kezelése és a fenntartható építés kötött, hiszen annak fontos eleméről van szó.

Az építési és bontási  hulladékok érdemi és gazdaságos hasznosítására már számos példa van, Magyarországon (Kecskeméten) is működik ilyen rendszer.

Hogy Csepelen mi történik, az még nem ismeretes.