A november 26-án közzétett válságkezelő programnak része az építésügy is.
A pénzügyi-gazdasági válság kezelésére az Európai Unió 200 Mrd euró volumenű válságkezelési programot indított útjára. Ennek a programban részesedik az épületügy is: növelni kell az épületek energetikai hatékonyságát, hogy ezzel energiát (költségeket) lehessen megtakarítani.
A válságkezelési terv három olyan programot is megfogalmaz, amelyben az állami és a magánszektor együttműködését (PPP) reméli. Ezek között a leginkább nagyratörő az az elképzelés, amely szerint „áttörést” kellene elérni a széndioxid-kibocsátás csökkentésében, ami jelentősen érinti az autóipart, de az építőiparra is erős kihatása van.
Ez utóbbi szektorban a javaslat 1 Mrd euró összeget involvál az EU strukturális és kohéziós alapjaiból; ezt az összeget 2010-ben történő felhasználásra tervezték, de most előrehozták a hozzáférést 2009-re.
A Barroso-terv e tárgyban a következőket mondja:
„A tagállamoknak és az EU intézményeinek közösen cselekedve, sürgős intézkedéseket kell hozniuk a lakó- és középületek energiahatékonyságának javítása érdekében, s támogatniuk kell a «zöld» termékek gyors térnyerését.
A javaslat életében a következő lépés december 11-12-én várható, amikor az Európai Tanács dönt a csomag jövőjéről.
A Barroso-javaslat szövege itt olvasható.
A BBR kiadványa áttekinti az európai városfejlesztési alapokat.
Sikerült kiválasztani azokat a projekteket, amelyekre 350 M eurót akarnak elkölteni.
Az Unió kitartóan dolgozik az épületek energiahatékonyságára vonatkozó előírások „keményítésén”.
Julien de Smedt tervezi Brüsszel új kormányzati központját.
Február 10-én 346 európai polgármester írta alá Brüsszelben a Polgármesterek Egyezményét, amelyben vállalják, hogy túlteljesítik az Európai Unió által 2020-ig vállalt/ígért 20%-os széndioxidkibocsátás-csökkentést.