Régészeti paradicsom a Közép-Tisza vidékén

Befejeződött az első régészeti lelőhely feltárása a Nagykunsági árapasztó tározó tervezett építési területén, a Hanyi–Tiszasülyi tározónál pedig már minden feltáró munkát lezártak. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósuló tiszai tározók közül ennek a két tározónak a kivitelezési munkái csaknem egy időben kezdődnek meg szeptember végén.

A Nagykunsági-tározó földmunkái tárgyi emlékekben rendkívül gazdag területet érintenek, mert a folyó egykori medre majdnem minden korszakban lakott volt. A tervek szerint a jövő év közepéig összesen tizennyolc régészeti lelőhelyen végeznek kisebb-nagyobb feltáró munkát a szakemberek. Az ásatásokat előkészítő és irányító Dr. Ecsedy István arról tájékoztatott, hogy az első kijelölt lelőhelyen a honfoglalás kori sírok és bronzkori telepmaradványok feltárásával már befejezték a májusban megkezdett munkát. További öt helyen ezekben a hetekben tárnak fel újkőkori, rézkori, bronzkori és szarmata (római kori) teleprészleteket, temetkezési helyeket, gepida sírokat és egy avar temetőt az ELTE Régészeti Intézete és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Igazgatóság szakemberei. A feltárások a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szervezésében, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság megbízásából folynak.

A további tucatnyi lelőhely kutatása szeptemberben kezdődik el, és a próbaásatások után, ősz végére lehet pontosan látni a feltárandó területek nagyságát. A munka méreteit jelzi, hogy augusztus végéig tízhektáros területen szedték le a talajról a felső humuszréteget a kutatók.

A Tisza jobb partján, a Hanyi–Tiszasülyi árapasztó tározó területén ugyanakkor már be is fejeződtek a régészeti munkálatok. A szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai, Dr. Tárnoki Judit és Dr. Csányi Marietta elmondták: a lelőhelyek mindegyike település volt, kisebb-nagyobb falvak és tanyák. Szakmai szempontból a legkorábbi magyar emlékek, a honfoglalás és az Árpád kor időszakából származó leletek voltak a legizgalmasabbak, mert ebből a korból rendkívül kevés tárgyi emlék maradt az ország területén. A feltárt anyag feldolgozása, a tárgyak restaurálása után a szolnoki múzeum kamarakiállításon mutatja be a leleteket a nagyközönségnek.

A régészeti feltárások nem hátráltatják az árapasztó tározók kivitelezési munkáinak megkezdését. Várhatóan szeptember végén csaknem egyszerre indulhat meg a Nagykunsági- és a Hanyi–Tiszasülyi-tározó építése a Közép-Tisza vidékén. A nyár közepén átadott Tiszaroffi-tározóval együtt ez a két árvízszintcsökkentő beruházás együttesen 60-70 cm-es vízszintcsökkentést lesz képes biztosítani a Csongrád–Kisköre közötti folyószakaszon, de vízszintcsökkentő hatásuk még Szeged körzetében is eléri majd a 30 cm-t.

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének első ütemében tervezett tiszai árapasztó tározók közül eddig kettőt adtak át. Az elkészült cigándi és a tiszaroffi beruházás és az idén induló két építkezés mellett 2013-ig még további két tározó épülhet meg a rendkívüli tiszai árvizek levezetésére: a Szamos–Kraszna közi- és a Beregi-tározó a Felső-Tisza vidékén növeli a biztonságot. A hat tározóval és a szintén 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centiméteres árvízszintcsökkentést lehet majd elérni, amivel jelentősen növekszik a Tisza mentén élő mintegy másfél millió ember árvízi biztonsága. A VTT beruházásaira az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 110 milliárd forint áll rendelkezésre többségében uniós forrásokból.