Megjelent a Magyar Épületgépészet októberi száma

„Ezermester » 2009 » február » Gépek, szerszámok, technológiák
Fűtési költségmegosztó anomáliák”
„Maga a költségmegosztós rendszer hasznos dolog, mert a fenti konkrét példa tapasztalatai mutatják, hogy a ház összes hőfogyasztási költsége 10-15%-kal csökkent, és ezen felül további 10 %-os alapdíj kedvezmény jár az ÖKO-plus program alapján. A rendszerben lévő torzulásokat azonban kezelni és csökkenteni kell, különben ezek igazságtalanságokat szülnek.
Ha az egyébként is magas havi fűtésszámlákat a szezon végén megfejelik egy több százezer forintos számlával, vagy ahol az azonos alapterületű lakások fűtésszámlája között elképzelhető akár 4-szeres különbség is ugyanazon lakáshőmérséklet mellett, akkor az alsóbb szintek lakásai eladhatatlanok lesznek, és ez a folyamat a költségmegosztós rendszer ellehetetlenüléséhez vezet.”

A fűtés hő fogyasztás egyáltalán nem a költségosztó miatt csökkent!!! Ez a becsapás! A költségosztó csak a lakókat osztotta meg, fizető becsületes („tudatlan”), és helyenként visszatérítést bezsebelő csalóvá vált lakótársakra.

Mielőtt bárki megsértődne, részben megkövetem őket, ugyanis nem teljes egészében ők a felelősek.

A felelősség elsősorban a magyar államot terheli, amiért rendszerbe engedett állítani, méghozzá állami támogatással, egy ilyen megbízhatatlan, befolyásolható, hiteltelen „kütyürét” a mai Magyarországon. Másodsorban az Önkormányzatok és lakáskezelők a felelősek, mivel nem kötelező az alkalmazásuk, csupán ajánlás van rá!

Ugyanis a háztömb, az elért takarékosságát leszámítva, ami köszönhető a rendszer átalakításának és főként a működőképes, helyiség hőmérsékletét is érzékelő termosztát szelepek beépítésének, ugyan úgy elfogyasztotta a felfűtéshez szükséges hőmennyiséget, mint eddig, (még az alacsony mérőállást „produkáló” lakásokban is!). Csak most a „költségmegosztó” a lakótársak „leleményességére” bízta a fűtés költségek felosztását, és ezért a közösség még jó árat is fizet egy, a költségmegosztására és elszámolásra szakosodott ügyes cég-nek a „kütyürék” felhelyezéséért, és minimum öt éves hűségnyilatkozat mellett az évenkénti leolvasásért és a fűtésköltségek megosztásért! Ha ezeket a díjakat leszámítjuk a fűtés költségből, további megtakarítást és a házban végre visszatérő, nyugalmat és egyetértést érhetünk el.

A thermó szelep, ami a megtakarítást eredményezi, nem a költségosztó, ugyanis eddig a radiátorok egyáltalán nem rendelkeztek elzáró szeleppel, vagy olyan régi volt, hogy nem merte senki elzárni, mert attól félt, hogy a szelep a mozgatástól folyatni kezd, ezért állandó nyitott állapotban üzemelt.

Ezek a hiteltelen költségosztók, csak, mint a „kullancs”, rátelepedtek a fűtés korszerűsítés rendszerére és szívja mindenki „vérét” kivétel nélkül, aki nem talált rá „gyógyírt” annak pedig a pénztárcája előbb utóbb „agyhártyagyulladást” fog kapni.

A költségmegosztó rendszer, ilyen formában, ezekkel a befolyásolható „kütyürék”-kel nagyon nagy igazságtalanságokat és egyéb veszélyeket rejt magában.

Minél többen kitanulmányozzák a berendezések gyengéit, annál kevesebben lesznek a tényleges költségviselők, viszont annál többen lehetetlenülnek el a rendszer adottságai miatt és belátható következményekkel kell szembe nézniük. A fűtésköltségeket nem fizetők, a költségek tulajdoni lapra terhelése miatt elveszítik az évek alatt összegyűjtött vagyonukat illetve végül a lakásukat.

*A 2005. évi XVIII. sz. törvény a távhőszolgáltatásról 43.§ (5) pontja lehetőséget ad a távhő lakásonkénti mérésére, hiteles mérőeszközök felszerelése mellett.
*Az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 6.§-a pontosan definiálja a joghatással járó mérést és eszközeit, a 7.§ (4); 10.§ (3) pontja pedig további előírásokat tartalmaz a felszerelt mérőberendezésekre.

A forgalomban lévő költségmegosztókat hitelesíteni és a felszerelés helyére, paraméterezni kellene. Meglehetősen sok típus van fogalomban pl. Brunata, KUNDO 202s, CALORSYS 202s, Techem EHKV Optica amik a kereskedelemben kaphatóak illetve a felszerelő és leolvasó cég forgalmaz.

A fentiekre tekintettel a költségmegosztók nem alkalmasak a hő fogyasztásának hiteles mérésére! Mivel nem hő fogyasztást mérők, nem hitelesítettek, így joghatással járó mérésre nem alkalmasak, nem használhatók. E saccoló, mérő berendezések mérési eredményei joghatással, számlázás alapját nem képezhetik!

Joghatással járó mérő berendezés, az épület hő fogadó helyiségében elhelyezett, OHM által hitelesített, központi hőmennyiségmérő. e mérőberendezés által mért fűtéshő lakásonkénti légköbméter arányos felosztása, a panellakások fűtésrendszerét tekintve, jelenleg a leg demokratikusabb, jogszerű elszámolás.

*Létezik megfelelő egyedi megosztó, lakásonkénti hőmennyiségmérő, de a panellakásokban a jelenlegi fűtési rendszerek lényeges átalakítása nélkül nem alkalmazható. A végső korrekt és megnyugtató megoldás mégis a fűtési rendszerek átalakítása és az itt látható hiteles mérőórák felszerelése.
Amíg a fenti OMH által hitelesített és joghatással járó, lakásonkénti egyedi mérésre és fűtésköltség megosztására alkalmas, fűtési hőmennyiségmérők felszerelésére nincs mód, addig az összes párologtatós, digitális ás rádiójeles saccoló eszköz csak a manipuláció és a lakóközösségek megosztásának eszköze.

Csak az összefogásban látom a megoldás lehetőségét, hisz gondoljunk csak bele, hogy hány becsületes ember fizeti ennek az árát, aki hozzáférés, hozzáértés, agilitás vagy csak az érdekvédelem hiánya miatt, fizeti a fűtésszámlákat évről évre, míg a „csiszoltabbak” hátradőlve élvezik a költségmegosztók által biztosított, „kísérletezgetésekből” származó, visszatérítés édes mámorát.