Felhasználói név: Jelszó: Elfelejtett jelszó | Felhasználó létrehozása

Kulturális Örökség Napjai „Felemelő század”, 2010.szeptember 18-19.

Hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén tárják ki kapuikat az érdeklődők előtt azok a máskor is nyitva tartó, vagy kevésbe, esetleg ritkán, korlátozottan, netán egyáltalán nem látogatható középületek, magánházak, amelyek megértették, s fontosnak tartják, hogy felhívják a figyelmet az épített örökség értékeire, megőrzésük fontosságára.
Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata. Először követték a Benelux államok, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország.
1991-ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek. 1999 óta az Európai Unió is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját Európa-szerte.
Az Európa Tanács és az Európai Unió legfontosabb ajánlásai:
  • időpont: lehetőleg szeptember hónap
  • az egyes helyszínekre legyen ingyenes a bejutás
  • az esemény zászlaja jelölje minden megnyitott épület, helyszín bejáratát
  • minél több helyen legyen szakavatott és érdekes vezetés
  • minden országban, minden évben legyen kiemelt, központi témája a rendezvénynek, amely azonban nem zárja ki egyetlen épület vagy helyszín részvételét sem.
Immár félszáz európai ország épületeire kerül föl a kulturális örökség napjai zászlaja, a csillagos EU lobogót épületek rajzolatai díszítik. Hiszen közös cél, hogy az államok számon tartsák, s prioritásként kezeljék múltunk épített emlékeit, gondoskodjanak jó karban tartásukról, hogy legyen mit átörökíteni az utókor számára. Szem előtt tartsák az épületek megőrzésének fontosságát. Megértessék, elfogadtassák, mindez nemcsak a szakemberek feladata. S fölkeltsék a civil társadalom figyelmét, érzékennyé tegyék a polgárokat kulturális örökség megbecsülésére, ápolására, megóvására.
Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, majd 2002-től jogutóda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi a Kulturális Örökség Napjai programját. Évente más és más a központi témája az eseménysorozatnak. Az eddigiek:
  • 1999: Ipari emlékek
  • 2000: Árpád-kori templomok
  • 2001: Az oktatás épületei
  • 2002: Múzeumok - előtérben a háttér
  • 2003: Zsolnay házdísznéző
  • 2004: Lélegző örökségünk
  • 2005: Kő kövön…marad (Várak, erődítmények, kastélyok)
  • 2006: A fél(t)múlt építészete (A szocreál Magyarországon)
  • 2007: Haza és haladás (A reformkor és a klasszicizmus építészete)
  • 2008: Újjászületés – Reneszánsz év
  • 2009: Szakrális terek (templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek)
Az idei esztendő, a Felemelő század címet viseli, a reformkorra, világára, történetére, szellemi életére, erőt és példát adó nagyságára emlékezve. Arra a korra, amelyben megszületett Széchenyi tollából a „Hitel”. Arra az időre, amelynek máig ható tanulságai nemcsak most is érvényes gondolatokban, kimondott és leírt szavakban öltöttek testet, hanem a képzőművészetben, az építészetben is maradandót alkotott. S ne csak a Magyar Nemzeti Múzeumra, a Tudományos Akadémiára gondoljunk, de az ország számos városában épült megye- és városházákra, kastélyokra és kúriákra, lakóépületekre is.
Az idén éppúgy, mint a korábbi években, az örökség napjain közönségre váró épületeknek, helyszíneknek nem kell feltétlenül egyedileg védett műemlékeknek lenniük, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény, s az is természetes, hogy ne csak a központi gondolatot képviselő épületek fogadják az érdeklődőket. Fontos a kortárs építészet, a tájépítészet, a népi- és ipari emlékek, feltárt régészeti lelőhelyek, temetők megismertetése is.
 
2010 kiemelkedő programjai:
Templomok éjszakája: 56 (24 Budapesten, 30 vidéki településen, kettő a határon túl, Révkomáromban és Somorján ) templom fogadja látogatóit az esti órákban is. A programfüzet közepén, kiemelhető formában megtalálható.
Az egyházi gyűjtemények és püspöki rezidenciák is megnyitják kapuikat. Köztük az Érseki Főkáptalani Levéltár Veszprémben, Vácott és Székesfehérvárott a Püspöki Palota, a Nagypréposti Palota Egerben, a Püspöki Udvarbíróház Győrött.
A rossz állapotú épületek sorsáért aggódók is jelen lesznek a Kulturális Örökség Napjain. Így a Gutenberg téri Nyomdász Szakszervezetek háza és a fűzfőfürdői Klebelsberg iskoláért kiálló civil szervezet
A budapesti Palotanegyed ajánlja a fővárosban a legtöbb helyszínt, huszonöt épületet és négy sétaútvonalat, valamint itt rendezik az I. Tudományfesztivált is.
A séták száma kiemelkedő, néhány érdekesség: a Kiscelli séta a kastély egyébként máskor nem látogatható kriptáját is útba ejti. A Magyar Szabadalmi Hivatal az első ötven regisztrációra meglepetés túrát szervez egy meg nem nevezett helyszínre. Kerékpáros túra lesz a cseh emlékek nyomában. A Vadlesen a Terézvárosban elnevezésű a fém, fa, üveg, kő fenevadak, díszítmények nyomába ered. Külön figyelmet érdemelnek a pécsi séták, amelyek a szénbányászat emlékeit, a bőrgyári Erreth-villát, a Tubes és a Sós-hegy kilátóit, valamint neves pécsiek sírjait mutatja be.
Ipari, műszaki emlékek megtekintése: a fővárosban most először csatlakozott a Fővárosi Vízművek Kőbányai medencéje, a BKV Baross kocsiszínje, visszatérő helyszín a Műszaki Múzeum Tatai Raktára mellett a Budapesti Kutatóreaktor, a Kőbányai pincerendszer és a Ferenc Áramátalakító. Győr-Ménfőcsanakon látogatható az Unger-féle szikvízüzem.
Vidéken először szerepelnek lovardák: kastélyokhoz csatlakozók (Kisbér és Taktabáj), s modern épületek – a Makovecz-féle nyírcsaholyi Hunor Lovasközpont, és az aktív lovaglás terepe, a Bátor Lovasiskola Vászolyon.
A Magyarázom a házam programjában építészek mutatják be munkáikat. Köztük a gödi Búzaszem Általános Iskolát Salamin Ferenc, a Velence tavi Galéria-Magtárat Marczell Kolos, Dinnyésen a Hagyományőrző turisztikai központot Palotai Tamás, Ebesen a Református templomot Rácz Zoltán.
A Sándor Palota is várja a látogatókat, egy csoportot a köztársasági elnök fogad.
Buszos túrákra előzetes jelentkezéseket várnak: Kőbányán, a XVI kerületben Mátyásföldre és Cinkotára indulnak, a Magyar Villamosipari Művek a Gödi alállomására szállítja az érdeklődőket, Pest megyében Alagon, Pusztazámorban a Hulladékkezelő megtekintésére, a Völgységben templomokat, szakrális helyeket bejárni, Fűzfőfürdőn pedig Klebelsberg nyomában indul autóbuszos túra.
Kós Károly a Varjúvárat eredetileg nyaralónak szánta, végül családi házként használta. Az épület az erdélyi magyarság szimbólumává vált. A Kulturális Örökség Napjain két szobát nyit meg Kós Béla, Kós Károly unokája az érdeklődők előtt. Azt a két szobát, melyben Kós Károly tervezett és később fia, Dr. Kós Károly néprajztudós is alkotott.
Helyi értékek, több épület bemutatását vállalta Tiszakécske (10), Sopronkövesd (9), Nagykőrös (8), Hőgyész (7) és Gödöllő (7).
A TÉKA, a TájÉrtékKAtaszter projekt, amelynek célja és feladata, hogy 2011 tavaszára elkészüljön Magyarország természeti és kulturális kincseinek eddigi legteljesebb online gyűjteménye (www.tajertek.hu) értékközpontú tájsétákat szervez.
 
A Kulturális Örökség Napjai számokban
Év                   Település                   Épület/helyszín                      Sétaútvonal
2002.               165                             440                                         -
2003.               165                             356                                         27
2004.               182                             420                                         100
2005.               230                             465                                         122
2006.               180                             450                                         75
2007.               280                             461                                         117
2008.               306                             688                                         125
2009.               372                             820                                         171
2010.               285                             707                                         257
 
A teljes program olvasható a Pesti Est különszámában és a www.oroksegnapok.hu honlapon.
 
No votes yet