Építőipar: válságproblémák és megoldások

A 2008. december 10-én rendezett konferencia alapján az építőipar fő problémái és azok megoldásai, pontokba szedve az alábbiak:

1. Magánmegrendelések fizetési biztonságának megteremtése

A magánberuházók körében elterjedt eszköz a valós teljesítések – ezek közül is az átlagosnál nagyobb összegű végteljesítések – el nem fogadása és ki nem fizetése mondvacsinált minőségi és adminisztrációs, az egész projektet tekintve jelentéktelen súlyú okokra hivatkozva, melyeknek következtében a vitatott tételek értékének gyakran a 3-5-szöröse kerül visszatartásra. Megoldást jelenthet a független szakértők szakvéleményének kötelező elfogadása és a vita idejére a vitatott összeg óvadékolása, „bizalmi kézhez” helyezése.

2. Fennálló hitelkeretek folyamatos rendelkezésre tartása

A banki hitel- és bankgarancia-keretek csökkentése vagy felmondása azonnali csődhullámot generál, a hitelkeretek nélkül a piac szereplőinek többsége illikviddé válik. A hitelek fenntartása a banki kockázatvállalási hajlandóság függvénye, melyet bizonyosan növelne egy állami háttérgarancia. A problémára megoldást jelenthet egy erre a célra felállítandó állami hitelalap is, mely az építőipari cégek likviditási problémáit egy éves áthidaló hitelek nyújtásával orvosolná. Ez kiemeltem fontos a jól működő, nagy alvállalkozói körrel dolgozó cégek esetében.

3. Lehívott bankgaranciák kifizetésének megakadályozása

A nehéz helyzetben lévő megrendelők élhetnek a többnyire feltétel nélkül kiadott bankgaranciák lehívásával, mint az átmeneti forráshoz jutás eszközével. Emiatt a feltételes teljesítési és jótállási garanciák bevezetése indokolt, szükséges továbbá kötelezővé tenni a bankgarancia terhére történő kifizetések előtti, a lehívás jogosságát igazoló vizsgálatot.

4. Bankgaranciák mértékének szabályozása

A magánmegrendelők esetében elterjedt az indokolatlanul magas garanciák igénylése, mely fokozott veszélyt jelent a megrendelői visszaélések miatt. Ennek elkerülése érdekében fontos az ágazatban egységesen szabályozni a szerződésekben kérhető garanciák mértékét, javasoltan 3%-ban maximalizálva és azt az időtartamot, melyre ezen bankgaranciák vonatkoznak, javasoltan 2 évben maximalizálni.

5. Állami, önkormányzati beruházások garanciaigényének csökkentése

A jelenlegi mérték és időtáv túl nagy terhet ró a kivitelezőkre, szükséges legalább a közszféra megrendeléseinél maximum 2%-ra csökkenteni, főleg a jótállási, azaz a már elkészült épületekre vonatkozó garanciák esetében.

6. Minőségbiztosítás

Az iparág legtöbb vállalata elsődlegesen a költségek leszorítására koncentrál, feladva a minőségi szempontokat. A tanúsított minőségirányítási rendszereket bevezető, azok alapján működő társaságok fontos célja a hatékonyság növelése melletti minőségjavítás. Átfogó minőségi követelményrendszer és annak szigorú betartatása nélkül azonban ez a hozzáállás pusztán versenyhátrány. Szükséges a minőséget szem előtt tartó vállalkozások formális előnyhöz juttatása legalább a közbeszerzések esetében. Javasolt egy országos minőségi és egyéb szempontok alapján auditáló rendszer kialakítása, mely biztosítaná az iparág stabil, megbízható cégeinek a nyilvántartását és bárki számára átláthatóságát.

7. Előlegfizetés

Az elmúlt évek visszaesése és kíméletlen versenye miatt az építőipar vállalatainak nincs pénzügyi tartaléka, likviditási gondot okoz a projektek előkészítése, a felvonulás. Komoly segítséget jelenthet a megfelelő garanciákkal körülbástyázott előlegfizetés szabályozott bevezetése. Ennek érdekében egy állami garanciaalap létrehozása, mely például a fentebb javasolt auditált cégek számára a megrendelők által nyújtott előlegekre adna garanciát. Így kialakítva egy teljes rendszert.

8. Megrendelői garanciák

Miközben a vállalkozóknak a rendkívül szigorú szerződéses feltételek mellett pénzügyi visszatartás vagy bankgarancia révén biztosítékokat kell nyújtaniuk a szerződésszerű teljesítésre, őket a megrendelő szerződésszegésétől nem védi semmi. A kockázatukat csökkenthetné a megrendelő által nyújtott biztosítékok (bankgarancia, óvadék, stb.) kötelezővé tétele.

9. Engedélyeztetés, hatósági eljárások gyorsítása

Jelentős hátrányokat szenved el az építőipari piac a hatóságok, engedélyeket kiadó hivatalok lassú ügyintézése miatt. Az engedélyek beszerzése miatti csúszások révén ez egyrészt közvetlen anyagi veszteség (kötbér), a korrupció növekedésén keresztül pedig közvetve is jelentős károkat okoz. Elkerülhetetlen az eljárások gyorsítása és egyszerűbbé tétele. Esetlegesen bizonyos hatósági eljárások esetében a helyzetre való tekintettel ideiglenes felfüggesztések ill. mentesítések alkalmazása.

10. Adózás, APEH működése

Rendkívüli terhet ró a vállalkozásokra az adórendszer általában, de különösen az építőipart érintő számtalan speciális jogszabály, melyek útvesztőiben sok esetben maga az adóhivatal sem ismeri ki magát. A terheket növeli az APEH rugalmatlan és bürokratikus hozzáállása, vizsgálati gyakorlata.

11. PPP-beruházások terheinek csökkentése

A vis maiornak is tekinthető, válság okozta kamatszint-emelkedés finanszírozhatatlanná tette az induló PPP-projekteket, mivel azok nem képesek kitermelni a megnövekedett finanszírozási terheket. Megoldás a beruházások refinanszírozása, állami forrás, garancia vagy kamattámogatás nyújtása. Fontos a már megvalósult beruházások esetében a cégek likviditásának javítása érdekében a működő projektekben lévő önerők állami refinanszírozása támogatott állami hitelek formájában.

12. Magánberuházók tevékenységének általános szabályozása

A jelenlegi gyakorlat alapján a kivitelezők a megrendelőiknek szinte teljesen ki vannak szolgáltatva, a megrendelők ezzel rendre vissza is élnek. A szabályozás megteremtésével átlátható működési környezet teremthető.

13. Szerződések, együttműködés hivatalos nyelve

Jelentős teher és kockázati tényező a külföldi megrendelők saját anyanyelvének ráerőltetése a magyar kivitelezőkre. Javasoljuk a kötelező magyar nyelvű szerződést , esetleg a kétnyelvű szerződések alkalmazhatóságát, melyből az irányadó a magyar. Ez fontos minden egyéb a munkákkal kapcsolatos dokumentációk esetében is.

14. Bírósági eljárások, peres ügyek átfutási ideje

A bíróság elé kerülő vitás ügyek hosszú átfutása kiszolgáltatja a vállalkozókat a megrendelőknek, mivel azok bátran követnek el akár nyilvánvaló jogsértéseket is az évekkel későbbi vagy elmaradó elmarasztalás tudatában. Szükséges az ügymenet gyorsítása.

15. Jogerős döntésig zárolt tőke és vagyon

Komoly probléma, hogy az alperes megrendelők a jogerős ítélet időpontjáig kivonják tőkéjüket és vagyonelemeiket vállalkozásaikból, így a kivitelezők jogos követeléseinek lehetséges forrása nem fellelhető, a követelések kielégítetlenül maradnak. A vagyonelemek zár alá vétele megoldást jelenthet.

16. Legális foglalkoztatás – minimálbér

Jelenleg az építőiparban a legnagyobb a feketén foglalkoztatottak aránya, mely a becsületesen működő vállalatok számára jelentős versenyhátrány. Szükséges az ajánlati árak minimálbér vagy iparági átlagbér alapon képzett rezsióradíj-vizsgálata és ez alapján minimum-ár bevezetése, melynek révén kiszűrhetőek a túl alacsony ajánlatot adó, azaz valószínűleg illegális munkavállalókat foglalkoztató cégek.

17. Korrupció felszámolása

A jogi szabályozás átláthatatlansága, logikátlansága, néhol hiányos, máshol túlzó mértéke járul hozzá az iparágat sújtó hatalmas probléma kialakulásához: a minden szinten jelenlévő korrupcióhoz, ami nélkül ma már lehetetlen bármilyen létesítményt felépíteni és használatba adni. A korrupció felszámolása elengedhetetlen, a hatékony megoldás a nyilvánosság lehet.

18. Európai uniós forrásból megvalósítandó projektek gyorsítása

Itthon is szükségesek a fejlett világ államaiban mindenhol bevezetett gazdaságélénkítő lépések, melyek egyik, már kigondolt útja az EU-s forrásokból finanszírozott projektek gyorsított lebonyolítása.